Hasonló termékek
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Levelek Kr.e. 45-44
A kötetünkben szereplő levelek Kr. e. 45 márciusa és Kr. e. 44 augusztusa között keletkeztek. A történelemkönyvekből ismert szereplők közül Julius Caesar, Brutus, Antonius és Octavianus tetteiről és a velük kapcsolatos belpolitikai vitákról tudósítanak.
Krúdy keresése
A kötet központi fogalma a kultusz: az irodalmi életművek széles körű társadalmi használatának komplexitását igyekszik megragadni, mintegy megelőlegezve annak magasztaló, értékállító jellegét is.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Levelek Kr. e. 49-45.
Milyen lehetett valójában az a Marcus Tullius Cicero, aki a mai napig meghatározó alakja Róma történetének? Ennyi évszázad távlatából nehéz lenne a kérdésre válaszolni. Megőrzött leveleinél talán semmi sem nyújthat hűségesebb képet arról, miként élte meg sikereit és kudarcait.
Gondolatok az első filozófiáról
Jó száz évvel szerzője halála után először jelenik meg magyar fordításban
az európai hírű jogfilozófus, Somló Bódog (1873–1920)
posztumusz munkája. A hányatott sorsú kéziratot tanítványa, a két
világháború közötti magyar jogfilozófia meghatározó alakja, Moór
Gyula (1888–1950) állította össze Somló hátrahagyott jegyzeteiből.
Filozófia a globalizáció árnyékában: Richard Rorty
Kontextus és fenomén
Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában
"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.
Leírás
David Hume morálfilozófiai gondolatainak kritikai vizsgálata arra törekszik, hogy összeegyeztesse az egymásnak sok esetben ellentmondó elemeket, feltárva ezáltal azok valódi értelmét. A legtöbb kihívással az olyan kijelentések küzdenek, mint az értelem gyakorlati szerepének vélt vagy valós tagadása, valamint az erények mesterséges voltának tételezése. Az egymással versengő értelmezések vagy arra törekszenek, hogy kimutassák az ellentmondás, amelyet felfedezni vélünk valójában csupán látszólagos, vagy épp ellenkezőleg, elismerik az írások ellentmondásos természetét és amellett érvelnek, hogy a lehetséges értelmezések közül csak az egyik egyeztethető össze Hume valódi mondanivalójával. Néhány elszigetelt esetben pedig azt hangsúlyozzák, hogy bizonyos kérdések megválaszolása épp a fogalmazásbeli nehézségek következményeképpen lehetetlen. Ezen stratégiákkal ellentétben a szerző azt javasolja, az egyes problémákat új megközelítésből, az Értekezés az emberi természetről valamint a Tanulmány az erkölcs alapelveiről című írások összehasonlító elemzésén keresztül vizsgáljuk. Az erkölcsi Tanulmány hagyományosan kevesebb érdeklődésre tart számot, dacára annak, hogy Hume önnön értékelése alapján, ez az írás fejezi ki legtökéletesebben álláspontját. Az erkölcsi Tanulmány valamint az Értekezés ilyes vizsgálata nem kizárólag azt teszi lehetővé, hogy az egyes vitatott kérdésekben állást foglaljunk, pontosabb képet kapva Hume elméletéről, de Hume saját értékelése az erkölcsi Tanulmányt illetően is argumentálhatóvá válik.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kiss-Koczka Éva |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 120 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632368788 |
| Sorozat | Argumentum sorozat |