Hasonló termékek
A történetiség rendjei
Prezentizmus és időtapasztalat
François Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el a történetiség rendjei, a címben szereplő, általa felvázolt új történettudományi eszköz nyomában.
1914-1918, Az újraírt háború
A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.
1968. Kelet-Európa és a világ
„1968” nemcsak kifejezte egy generáció meghatározó élményét, hanem olyan hagyományt teremtett, amely, noha ellentmondásosan, de ma is megjelenik az olyan meghatározó centrumországok kulturális és politikai életében, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország. A forrongó társadalmi mozgalmak politikai orientációja meglehetősen vegyes volt, ámde egyvalami mégiscsak összekötötte őket: alapvetően elutasították azt a fogyasztói kapitalizmust, ami a háború után újjáépülő Európában is az „amerikai álom” mítoszával igazolta magát.
Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi rövid története
Dacára a spanyol polgárháború (1936–1939) hatalmas visszhangjának, illetve a latin-amerikai régió utóbbi évtizedekben tapasztalható fejlődésének, Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi története az európai történeti tudat peremén helyezkedik el. A kötet a maga szerény eszközeivel igyekszik hozzásegíteni a magyar olvasót, hogy a spanyol ajkú térség közelmúltját jobban megismerhesse.
Magányos harcosok: Munkások a rendszerváltás utáni Kelet-Németországban és Magyarországon
A Kádár-korszak és 1989 ma már történelem, méghozzá olyan történelem, amely iránt nemcsak szaktudományos, hanem egyre nagyobb „laikus” érdeklődés is megmutatkozik. A rendszerváltás sokak számára jelentett felszabadulást, de a társadalom széles csoportjai – így az államszocializmus legnagyobb osztálya, az ipari munkásság – nemcsak politikai változást reméltek az új demokráciától, hanem a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózást is.
Leírás
Munkásokról beszélni ma nem túl divatos. A „munkásosztály” fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték uralkodó szerepét. A valóságban azonban sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a „létező szocializmusnak”. Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem. A „munkásállam” bukásának történelmi okai bontakoznak ki e könyv oldalain. A munkásság gondolkodásának bizonyos vonásai és a fogyasztói társadalommal kapcsolatos illúziók már az 1970-es években előre jelezték egy lehetséges rendszerváltás irányait.Közismert, hogy mára az egykori szocialista gyárak helyén lakóparkok,plázák, szupermarketek épültek, de a munkások „kapitalizálódásának” története jóval kevésbé feltárt téma. Hogyan működött a fogyasztói szocializmus az NDK-ban és Magyarországon? Mit jelentettek a szocialista brigádok a munkások életében? Mennyiben javította a nők helyzetét a nőpolitika? Hogyan jutottak lakáshoz a keletnémet munkások? A kötet két egykori szocialista mintavállalat – a jénai Carl Zeiss és a győri Rába – hétköznapjainak bemutatásával keresi a választ ezekre a kérdésekre, és ezeken túl rákérdez a munkások és a hatalom viszonyára, hogy megmagyarázza, miért is nem védték meg a munkások a „munkásállamot”.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Bartha Eszter |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 388 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632362380 |
| Sorozat | Kelet-európai monográfiák sorozat |