A mű megjelenését csak bő egy évvel követte a könyv bemutatása, ennek oka az elmúlt évet is egészében meghatározó világjárvány itthon is súlyos fel-fellángolása volt. Ez a körülmény talán még személyesebbé teszi minden mai olvasó számára a vörösiszap tragédiájának történetét, hiszen valahol megismétlődnek a létbizonytalanság, az egyén elszigetelődésének és a családok széthullásának vagy épp összezárásának azok a mintázatai, amiket a szerző az iszapkárosultak történetein keresztül is bemutat. Talán tanulhatunk is azokból a feldolgozási stratégiákból, amelyek a vörösiszap utáni élet újrakezdésében is segítette a károsult embereket, közösséget.
A szerző szociológus, a katasztrófa kutatásába 2010 novemberében kezdett, alig több mint egy hónappal a tragikus esemény után. A kötetben élettörténeti interjúkat dolgoz fel, melyeken keresztül rámutat arra, hogy egy ilyen esetben az egyes egyént érintő traumatikus esemény feldolgozása is kizárólag közösségi szinten mehet végbe. Ahogy a mű méltatása során Dr. Németh Krisztina (KRTK-RKI) megfogalmazta, egy „köztes, hibrid látásmód” adja a munka egyik fontos egyediségét: egyrészt az elméleti keretben egyszerre jelenik meg a társadalmi és a természeti trauma fogalomköre, másrészt egy végtelenül személyes témát (trauma) és végtelenül személyes tereket (otthonok) vizsgál a szerző, egyúttal azonban ezek elemzésében nem csak az egyéni életutakra fókuszál, hanem az egyéni életutat a kisközösségekbe ágyazva elemezi. A hétköznap „kéznél lévő” – általában természetes és észrevétlen – értékek megkérdőjeleződésének átélését figyeli meg a szerző, célja ezekkel kapcsolatban, a közösségi működésmódokra rámutatni. Dr. Antal Z. László (ELKH TK) méltatásában kitért arra is, hogy a bemutatott kutatási eljárás olyan gyors alkalmazkodásra utal és ad lehetőséget, melyet felismerve és kihasználva, hasonló krízishelyzetekben jól alkalmazható lenne.
A könyvbemutatónak a Kossuth Klub adott otthont, 2021. december 2-án. Az esemény moderálását Dr. habil. Bögre Zsuzsanna (PPKE BTK) végezte, aki a kutatás korábbi témavezetőjeként, keretet adott a mű bemutatásának azzal, hogy a vizsgálat személyes vonatkozásairól is beszélt, ezzel közel hozva a hallgatósághoz is a kötet megszületéséig tartó, hosszú utat.