Hasonló termékek
Újabb értekezések az emberi értelemről
Leibniz műve az újkori filozófia történetének alapvetően fontos dokumentuma. A kötet Locke alapművére válaszolva fejti ki a racionális alternatíva lehetőségeit az empirizmussal szemben.
Lélek és elme a kartezianizmus korában
Elmefilozófiai szöveggyűjtemény
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről
A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.
Edmund Husserl ismeretfilozófiája
Az alábbi könyvet olyan olvasóknak ajánljuk, akik Edmund Husserl (1859-1938) filozófiájáról szeretnének átfogó képet kapni. Tézise szerint ez a filozófia egyszerre a megismerő képességek leírásával és a megismerés formáival foglalkozó ismeretelmélet, valamint egy erre vonatkozó metaelmélet, amely folyamatosan reflektál a megismerés tudássá válásának módozataira és egyben saját módszerére.
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
Fichte korai tudománytanának alapgondolata
Antropológia és transzcendentális filozófia
„Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt.”
Szubjektív tudás - objektív tudomány
Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is
alapvetõen az elsõt.“Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (…)tárgyalja. (…) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást,legtöbbjük abból a feltételezésbõl indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával.”
Leírás
A skolasztikus filozófia és teológia a középkori egyetemi világban kialakult, az egyetemi oktatáshoz szorosan kapcsolódó gondolkodási stílus, amelyet rendkívüli tartalmi és műfaji változatosság jellemez. Története ugyanakkor nem korlátozódik a középkorra: előzményei az ókorba vezetnek, utóélete az újkor első évszázadaiba nyúlik előre. Szövegygyűjteményünk a skolasztikus gondolkodást ezért nem azonosítja a teológia és a filozófia középkori korszakával, hanem olyan önálló problémakörrel és intézményrendszerrel rendelkező, sokszínű hagyománynak tekinti, amely jelentős krízisek és megújulások nyomán eleven tudott maradni a könyvnyomtatás korában is. A kötet e hagyomány felmérhetetlenül gazdag irodalmi terméséből csupán néhány rövid, ám nagy jelentőségű szöveg bemutatására vállalkozik. A szemelvények olyan problémákat reprezentálnak, amelyek meghatározóak voltak a skolasztika teljes időszakában, és jelentősek maradtak az újkori filozófia és teológia számára is. Egyebek mellett Aquinói Tamás, Duns Scotus, Boëthius de Dacia, Petrus Aureoli, Robert Holcot középkori, valamint Luis de Molina, Gabriel Vázquez és Francisco Suárez kora újkori műveiből kapunk válogatást.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Borbély Gábor, Schmal Dániel |
| Megjelenés | 2002 |
| Terjedelem | 390 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-573-8 |