Hasonló termékek
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Falu a városban: az angyalföldi OTI-telep Dokumentumok és néprajzi tanulmányok
„Angyalföld-kertváros története Trianontól kezdődik, és benne van a nagyhatalmi politika, a nemzetállami elképzelések és megvalósítások, Jalta, a kitelepítések, ’56, a földönfutók és a rendszerváltás históriája"- Ember Judit így összegezte az angyalföldi OTI-telepről készült ötórás dokumentumfilmjének lényegét. Ugyanezt mondhatjuk kötetünkről, amelyben egy kiterjedt kutatás eredményeit foglaltuk össze.
Szubjektív tudás - objektív tudomány
Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is
alapvetõen az elsõt.“Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (…)tárgyalja. (…) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást,legtöbbjük abból a feltételezésbõl indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával.”
Rizsföldjeim határa a tenger
A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Testi-lelki rokonság. A szinjai hantik rokonsági csoportjai
"Húsz éve jártam először Nyugat-Szibériában, és tizenkét év intenzív kapcsolat fűz a Szinja folyó mentén lakó hanti csoporthoz. Életem részévé váltak, és ők is számon tartanak engem. A kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszere azt követeli a kutatótól, hogy merüljön bele minél jobban a másik kultúrába, s közben külső szemlélőként figyelje azt. Ezt a pszichés terhet mindenki a maga módján dolgozza fel, de előbb-utóbb szembesülni kell a határokkal. Én úgy döntöttem, hogy belépek a hanti világba. Kutatóból feleséggé, szomszédasszonnyá, vendégből háziasszonnyá, magányos idegenből szinjai hanti gyermek anyjává, ösztöndíjasból háztartásbelivé váltam."
Leírás
A párizsi rom cigányok dédszülei 1905 körül érkeztek Franciaországba. A rom cigányok különböző útvonalait - a rom cigányok saját tanúságának és a szakirodalomban található megfigyeléseknek köszönhetően - ettől az időponttól kezdve jobban ismerjük. Három ország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, amelyek között állandó a csere, szolgál a minden irányba kiterjedő utazások - a végleges távozás vagy a gyors oda-vissza utazás - alapjául. Elszigetelten élő egyedülállók keresik a Kelet-Európában maradt rokonokat. Egész családok - tagjaik száma az ötvenet is meghaladhatja - kelnek útra a letelepedés reményében: először is Észak- és Dél-Amerikába; Európa más államaiba: Németországba, Belgiumba és Hollandiába, Olaszországba; néhányan pedig Észak-Afrikába. A tervezett letelepedést néha nehézségek akadályozzák, ilyenkor tömegesen visszatérnek, majd néhány hónappal vagy évvel később újból útnak indulnak. Napjainkban a párizsi kelderas rom cigányoknak Kanadában, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Braziliában, Argentinában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Svédországban élnek rokonaik. A rokonok egy része néha Ausztráliában és Dél-Amerikában tartózkodik. Azt mondják, kelderas rom cigányok az egész világon mindenhol vannak.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Prónai Csaba |
| Megjelenés | 2005 |
| Terjedelem | 496 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
| ISBN | 9789638678867 |