A késmárki Sebastian Ambrosius története (1554–1600)

Sebastian ​Ambrosius késmárki humanista lelkész életpályájának bemutatása a több síkon tevékenykedő főszereplőt az (akár) egymásba fonódó kontextusok rétegeiben próbálja megragadni: a szepességi várostörténet, a protestáns egyháztörténet, a humanista művelődés és oktatás, az udvari-patrónusi rendszer és a Respublica litteraria kontextusaiban.

Jagelló Anna és Báthory István házassága

Könyvünk ennek a tisztán érdekházasságként induló kapcsolatnak a politikai intrikákkal, emberi drámákkal, csalódásokkal teli történetét szeretné közelebb hozni a mai olvasóhoz úgy, hogy közben bemutatja a kor számos, ma már alig ismert színes egyéniségét, dinasztiáját, akik a két főszereplő életében jelentős szerepet játszottak.

Önéletírás, történelem és fikció

Ez a különös szöveg megosztja a történésztársadalmat: egyesek egy valódi megtért zsidó igaz elbeszélését látják benne, mások úgy vélik, színtiszta fikció csupán, amit keresztény klerikusok hamisítottak.

16–17. század

Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

A jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzői elmélyedést kínálnak az olvasó számára, illetve korszakokon átívelő fejlődésrajzot adnak a levél történeti forrásként való értelmezését célzó vizsgálatukkal.

E monográfia hozzásegíti az olvasót Ficino legkülönösebbnek vélt művének megértéséhez, megvizsgálva az abban felmerülő problémákat és bevezetést nyújtva annak mélyebb megismeréséhez.

Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.