Hasonló termékek
Boldogságmutató
A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)
A becsület mezején
„Mire jó a lehajtható vászontető, ha az ember sohasem nézheti az eget, mert mindig rossz idő van?”
Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.
Az álmok kalligráfiája
„Akkora volt ennek az asszonynak a kiábrándultsága, olyan rettenete és olyan elviselhetetlen a szerelmi csalódása, hogy minden valóságérzékelése elhagyta, amikor ráfeküdt azokra a használhatatlan síndarabokra?"
Regény, 1987
„Ez az ember írt egy cikket az Időjárásról. A Dagningen 1. oldalára volt nyomtatva, és a következő diadalmas címmel szökött az előfizetők szemébe: „A JÚLIUS JOBB VOLT, MINT AMIT AZ EMBEREK SZERETTEK VOLNA”
A Regény, 1987 című könyvében – melyért 1989-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját – Dag Solstad belső monológ formájában meséli el az 1960-as és 70-es években felnőtté váló generáció történetét, meghatározó közösségi élményeit.
A fekete bárány és más mesék
A latin-amerikai irodalom kiválósága, Augusto Monterroso (1921–2003) a kispróza nagymestere: fabulák, elbeszélések, prózaversek, esszék, tárcák és karcolatok ünnepelt szerzője. Tucatnyi kötete közül A fekete Bárány és más mesék (1969) talán a legnépszerűbb. Monterroso életében tizennyolcszor jelent meg, és több mint négymillió példányban kelt el. Angol, német, finn, francia, görög, olasz és japán fordítása után most magyarul is olvasható.
Zavaros idők
„Ezekben a zavaros időkben nyilvánvalóan össze kell zárni, nem pedig megnyitni a sorokat…”
A Zavaros idők a szerző Birodalom-trilógiájának első, legismertebb kötete, amely a brit gyarmati uralom politikai és emberi visszásságaival foglalkozik. Később a trilógia első két kötetét Booker-díjjal jutalmazták.
Engedelmeskedve parancsolni
A mexikói neozapatizmus politikai tanulságai
Carlos Antonio Aguirre Rojas (1955), a mexikóvárosi Universidad Nacional Autonóma de México társadalomkutató intézetének történészprofesszora, a Contrahistorias című baloldali, rendszerkritikai folyóirat főszerkesztője e kérdések megválaszolásához kínál kétségtelenül szokatlan – elkötelezett és beleérző, a marxi, braudeli, sartre-i, foucault-i társadalomtudományi fogalmi apparátust a neozapatista őslakos világszemlélettel egyesítő – válaszokat.
A behódolt velszi bárdok kora
A magyarországi írók és a hatalom viszonya a
Rákosi- és a Kádár-korszakban
Leírás
Gyermekként úgy képzeltük, a pokol alattunk van, a mennyország felettünk, a purgatórium a kettő között. Tehát itt, a földön. Ez bűneink és ugyanakkor a vezeklés színhelye. Bűnök? Van, hogy nem is tudunk a fájdalomról, amit okoztunk, nem vesszük észre, hogy ártottunk valakinek, netán önmagunknak, vagy közönyösen elárultuk a hitünket, az erkölcsi Jót. Leginkább azok ellen vétkezünk, akik a legközelebb állnak hozzánk: szülők, testvérek, rokonok, szerelmes társak, barátok.
Boriska, avagy Borka, Bori, Borcsa, Borbála - hosszú élete során mindenki másképpen szólítja - a háború dúlta Budapest egyik munkásnegyedében nő fel. Környezete képtelen befogadni ösztönös szellemi igényeit, ambícióit, majd az 56-os forradalom véglegesen szembe fordítja a kommunista jelszavakba bódult munkás-famíliával. Az "ellenforradalmi tevékenység" bélyegét viselve, támasz és családi háttér nélkül küzdi fel magát az elit-értelmiségi körökbe. De ott a remélt otthonosság helyett besúgónak állt barátok árulása, a számításból és karrierféltésből elkövetett mulasztások miatti önvád, a szerelmi hűtlenség és az emberi gyengeség megannyi, addig ismeretlen formája várja.
Mégis, e kapcsolatok szépséggel és értelemmel töltik meg a sorjázó napokat. Az összetartozás érzése Boriskát is egész életén át a családjához láncolja. Gazdag, burjánzó, kiteljesülő élet terem körülötte a purgatórium földjén.
ÁCS MARGIT 1941-ben, Újpesten született, munkáscsaládban. Az ELTE magyar-történelem szakán szerzett tanári diplomát. Elnyerte a Szépirodalmi Könyvkiadó ösztöndíját, és e kiadónál 1964-től 1987-ig dolgozott szerkesztőként, majd 1992-ig a Magvető Kiadónál folytatta munkáját. 1992-től 2009-ig a Kortárs folyóirat rovatszerkesztője volt. Tanulmányok, kritikák publikálásával kezdte írói pályáját, 1976-ban novellákkal, elbeszélésekkel, majd kisregényekkel jelentkezett. A kilencvenes-kétezres években főleg esszéket, tanulmányokat publikált, amelyekben a közélet és az irodalmi élet változásaira, konfliktusaira reagált. Az elbeszélő prózához 2009 után tért vissza. 2011-ben jelent meg novellaciklusa a rendszerváltozás időszakának az emberek életében is erősen nyomot hagyó tapasztalatairól. Az ezt követő évtizedben írói munkássága mellett a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában megjelenő "Közelképek írókról" című monográfia-sorozatot szerkesztette. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ács Margit |
Megjelenés | 2021 |
Terjedelem | 384 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 9789634148159 |