A két világháború közötti Európa komoly gazdasági, politikai és társadalmi válságokkal nézett szembe. A nyugati típusú laissez faire kapitalizmus és a vele kéz a kézben járó liberalizmus megkérdőjelezhetetlennek tűnő egyeduralma komoly csorbát szenvedett.

Magyarország ​európai uniós csatlakozását követően a magyar érdekek közösségi megjelenítése már nem kizárólag állami-diplomáciai feladat,hanem minden érintett hazai gazdasági és társadalmi szereplő számára létező kihívás. Versenytársaink többsége ugyan egyelőre nálunk nagyobb tapasztalatokkal és kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezik az uniós arénában, ám a közösségi tér érdemi lehetőségeket kínál az alkufolyamatokban,a szövetségkötésben és a támogatások cseréjében való kezdeményező részvételre. Az érdekérvényesítési kultúra fejlettsége ugyanakkor minden tagállam esetében meghatározó az uniós érdekérvényesítés és végső soron a tagállami működés eredményességét illetően.

A kötet az integrációs közösség külkapcsolati rendszerét és politikáit bemutató igényes, tankönyvként jól használható szakmai irodalmat nyújt egyetemi hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak, valamint bepillantást enged az uniós külkapcsolatok mindennapi működésébe a téma iránt érdeklődő szélesebb közönségnek. Mindezt a vonatkozó naprakész nemzetközi irodalomra támaszkodva, ám magyar szerzők közreműködésével teszi.

Az uniós döntéshozatal és jogalkotás, annak intézményei, eljárásai és érdekérvényesítési jelenségei növekvő figyelmet kapnak a hazai felsőoktatásban. Több egyetemen és főiskolán rendszeresen hozzáférhetők olyan kurzusok, melyek ezek elméletével és gyakorlatával igyekeznek megismertetni a hallgatókat, amihez azonban a magyar nyelvű uniós irodalom egyelőre kevés támogatást kínál. 

Napjaink globális, transz- és multinacionális, illetve multikulturális világában a nemzetköziség és az ökumenizmus terjedésével egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző vallások és a hozzájuk kapcsolódó protokolláris ismeretek és teendők megfelelő kezelése. Rendkívül fontos a formális ceremóniák ismertetése és a nemzeti különbségek, előírások pontos ismerete. Ez a jól összeállított munka mindehhez elméleti vallásfilozófiai és gyakorlati tanácsokat, leírásokat nyújt és nélkülözhetetlen kézikönyvvé válhat mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek, érdeklődők számára.

Angol-magyar glosszárium

Hiánypótló kézikönyv, hiszen tizenöt év telt el legutóbbi, a politika és a diplomácia területéhez kapcsolódó glosszárium megjelenése óta. A nemzetközi kapcsolatok háttere és gyakorlata nagymértékben változott, az infokommunikáció fejlődésével az egész világ - és ezzel együtt a nemzetközi kapcsolatok rendszere - digitalizálódott, felgyorsult és célorientáltabbá vált.

Ismerősök és barátok gyakran kérdezik, mi az a csodabogár, amit geopolitikának hívnak, és ezt annál inkább teszik, mivel a társadalomtudományok eme újszülöttje igen divatos lett. Az első válaszom eléggé egyszerű. A geopolitikát mindenki ismeri, ha az éjszaka történéseire gondol: kinek mennyi helye van az ágyban, és milyenek a közös takaróért vívott éjszakai csaták. De a szomszédokkal való viszony is szép geopolitikai kérdéseket vet fel, ahol a kerítés pontos elhelyezkedése, a gyerekek viselkedése, vagy a kerítésen átlógó gallyak fontos tényezők lehetnek. Városainkban a gazdagok más területet foglalnak el és máshol laknak, mint a szegények, akik időnként fellázadnak. Végül ki ne ismerné a történelemben oly gyakori háborúkat, melyeket területekért és új határokért folytattak, vagy a szellemi-vallási befolyásért vívott küzdelmeket.

Hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül hatott és hat a globális válság a magyar társadalomra és gazdaságra? A külső válság és az elmúlt húszegynehány év hazai társadalomtörténeti folyamatai hogyan ágyazhattak meg egy mára kiépülő jobboldali politikai diktatúrának, mely már csak külsőségeiben őrzi egy liberális demokrácia jegyeit?