Hasonló termékek
A kép a médiaművészet korában
Válogatás kortárs német esztétikai, médiaelméleti és művészettörténeti írásokból
"A kutató az, aki valamit keres, ami nincs a kezében, s törekszik valami után, ami azonban folyton eltűnik előle."
(Georges Didi Hubermann)
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Tour de Paris
A Párizsban élő szerző sajátos nyelvi és képi világgal mutatja be a kortárs művészet atmoszféráját, bibcikliháton járva be a kiállításokat.
Kalitka és korona
A Kalitka és korona című kötet Kass János sokszínű életművének legismertebb területét, illusztrátori tevékenységét mutatja be, művészetelméleti és művészetközi kérdéseket felvetve.
Nacionalizmus és modernizmus
Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum
Ezúttal nem hagyományos gyűjteménytörténeti munkát tart kezében az olvasó, hiszen nem az Ernst tulajdonában lévő műtárgyaknak ered a nyomába szerző, hanem ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására tesz kísérletet. Eközben kibontakozik a szemünk előtt egy kivételesen izgalmas pálya.
Ballószögi vadvirágok
Eljátszottam a gondolattal, valójában mi történt, amikor Tobak Ferencné született Váczi Mária a ballószögi Beretvás tanyáról hetvenhárom
éves korában egy kis virágcsokrot rajzolt a nővérének írt levelére. Csupán csak kedvességből. Súgta ezt neki Valaki? Vagy mindig is vágya volt, hogy rajzoljon? Benne élt az a virágcsokor öröktől fogva…? Hogy egyszer majd elindítsa Váczi Máriát abból az ő kerek világából egy másik kerek világba. Övéitől az övéihez. Ballószögből Kaliforniába. És vissza, haza, a tanyára. A könyvet lapozgatva rájöttem, kalandos útján Mária megtalált valamit, ami már rég az övé. A teremtés vágyát és lehetőségét…(Schäffer Erzsébet)
Leírás
A könyv fókuszában az 1960-as évek kevésbé ismert, első fele áll, középpontjában a röntgenorvos és zeneszerző dr. Végh László alakjával, aki fontos szerepet töltött be a budapesti underground kultúrában. Dr. Végh már 1958-tól konkrét és elektronikus zenei kísérleteket folytatott, amelyeket főként a nemhivatalos kultúra magántereiben osztott meg a későbbi neoavantgárdhoz sorolt fiatal művészekkel. Zenei bemutatóin először voltak hallhatók a kortárs avantgárd zene aktualitásai, John Cage, Karlheinz Stockhausen, Ligeti György, Luigi Nono, Pierre Boulez és mások művei. Szerepkörének pozitív értelmezése mellett a könyv dr. Végh Lászlónak a titkosszolgálatokkal való együttműködését sem kerüli meg.
A kötet fő célja ugyanakkor, hogy új művészettörténeti genealógiát kínáljon a hatvanas évek közepén megjelenő neoavantgárd pozíciók értelmezésére, és bemutassa azt a folyamatot, ahogy a kortárs zene inspirációjából és a költészet hátterével megjelentek az első happeningek, akciók Magyarországon. Az Altorjay Gábor és Szentjóby Tamás által szervezett és levezetett első, 1966-os happening a modernista művészet kritikájaként, a kortárs amerikai művészetbe illeszthetően valósult meg és alakította át a művészet hagyományos fogalmát.
Paraméterek
| Kiadás éve | 2018 |
| Oldalak száma | 250 |
| Borító | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789638935069 |
| Sorozat | Határesetek könyvek sorozat |