A rendszerváltás utáni nyócker identitása

A Köztes terek a közelmúlt "nyóckerét" vizsgálja, vagyis azt a városnegyedet, amely a rendszerváltás utáni rövid életű, mégis egyedülálló roma identitásépüléseknek, kulturális gyakorlatoknak, önreprezentációs kísérleteknek volt a helyszíne. 

"A kötet két alapvető filozófiai és társadalmi kategória, a tér és a szakralitás összekapcsolása mentén a hazai társadalomkutatásból lényegében hiányzó kérdésköröket tárgyal."

A magyar néprajztudományban egyre nagyobb teret nyer napjainkban az a felfogás, amely a „néprajzot” és a „szociokulturális antropológiát” egységben látja, s a kettőt elválaszthatatlan egységnek tekintve együtt műveli. E felfogás talán legfajsúlyosabb képviselője – immár fél évszázada – Sárkány Mihály. Munkásságának épp az a tény kölcsönöz kiemelt jelentőséget, hogy néprajzban és antropológiában, Európában és Európán kívüli témákban egyaránt otthonosan mozog, kölcsönös megtermékenyítő hatást váltva ki, közvetítő szerepet töltve be a magyar társadalomtudományokban.

„Egyvalami ​jó volt a kommunizmusban. Tudod, mi? Hogy a fél Európát megvédte a bevándorlóktól. Ez azonban nem fog sokáig tartani…”
A Kepplová-kisregények szereplői újkori nomádok, fiatalok, akik már a határok nélküli, globalizált világba születtek, és bárhol otthonra lelhetnek, legyen az Kelet- vagy Nyugat-Európa, Párizs, Helsinki, London, Pozsony vagy Budapest.

A két részből álló könyv első egysége egy mediációs módszertani fejezet, amely ötvözi Béatrice Blohorn-Brenneur bírói és mediátori hivatása során szerzett sokéves tapasztalatait. A második rész hazai szerzője a mediáció magyarországi jogi környezetét mutatja be, melyben az író gyakorlati példákkal is megvilágítja a mediáció alkalmazhatóságát a peres eljárás előtt és alatt.

„…ahelyett hogy élnénk, csak remélünk – Aninha nem akarta magát megadni egy ilyen sorsnak… a José utáni sóvárgás és az azzal járó örök aggodalom helyett úgy döntött, utánamegy.”
Viareggio Rèpaci-díj (2011)

A Hiányos fiasítás az elbeszélés szabad áramlásának regénye, kis epizódokra osztva, melyekbe anekdotikusan lépnek be emberek, történetek, dolgok és körülmények.

 A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon

A kötet tanulmányai a nemzetközi tudományos gyakorlatra támaszkodva kisebbfajta fordulatot hoznak a hazai vidékkel foglalkozó tudományok témaválasztásában. A vidék kutatása a vidékről szóló tudásnak és képzeteknek a kutatása is. Ahogy és ami megjelenik a kollektív gondolkodásban és a képzetekben sok esetben az a vidék vagy azzá válik a vidék.