Hasonló termékek
Bevezetés a világrendszer-elméletbe
A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.
Az emlékezés társadalmi keretei
1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.
Kiállító művészek
Amikor a tizennyolcadik század második felétől Londonban és Párizsban az új műalkotásokat nyilvános kiállításokon kezdték közszemlére tenni, a művész új típusa született meg a kiállító művész. Ez a könyv a modern művészek történetét vizsgálja, akik új kapcsolatokat alakítottak ki az intézményes keretek között kiállított művészettel, és ezzel alapvető átalakulásokat indítottak el a művészet definíciójának, a művész önképének, problémáinak és társadalmi státusának vonatkozásában. Oskar Bätschmann bemutatja, hogyan született meg a modern művész alakja John Singleton Copley és Benjamin West kezdeményezései nyomán, és vált a huszadik század művészcsillagainak, Joseph Beuysnek és Andy Warholnak az esetében maga is teljes jogú kiállítási tárggyá.
Hasított fa
A tanulmánykötet Böröcz munkásságának kronologikus keresztmetszetét adja, benne számos olyan tanulmánnyal, mely magyar nyelven még nem jelent meg. A kötet egyetlen helyen, kényelmesen elérhető formában közli a szerző munkásságának a magyar olvasó számára legrelevánsabb részét.
A marxizmustól a posztmarxizmus felé?
Ebben a magvas és széles panorámát nyújtó munkában a világ egyik legkiemelkedőbb társadalomtudósa, a Cambridge-i Egyetem szociológia tanszékének vezetője a marxizmus 20. századi útját, illetve a 21.századi radikális elméletalkotásban nyomon követhető örökségét elemzi.
Sokféle modernitás
Merre haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.
Esztétika, filozófia, politika
A kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713-1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott.
Leírás
Axel Honneth a Frankfurti Iskola harmadik generációjának legprominensebb képviselője: 1996 óta Habermas utódjaként a Frankfurti Egyetem professzora, 2001-től a frankfurti Társadalomkutatási Intézet megbízott igazgatója. A Harc az elismerésért című könyve (1992) új fejezetet nyitott a Frankfurti Iskola és a kritikai elmélet történetében. Honneth hat éven keresztül Jürgen Habermas asszisztense volt a Frankfurti Egyetemen; itt érlelődött meg az a koncepciója, amely aztán szembeszegült a Habermas és Apel által képviselt diskurzusetikával. „[Ebben a] könyvben elsősorban az a kérdés foglalkoztatott, hogy hogyan lehet leírni a köznapi morálérzékelés szféráját. A diskurzusetika e kérdés számára túl szűknek tűnik, mert az igazságosságra vonatkozó normatív kritériumokat úgy rögzíti, hogy ezek nem esnek egybe a szubjektumok morális érzeteivel. […] A szubjektumok általában nem éreznek morális jogtalanságot, csak azért, mert nem tartják be az érvelési szabályokat. A morális igazságtalanság érzékelése szorosabban összefügg a szubjektumok identitásával. Tulajdonképpen identitás-igényekről van szó: a szubjektumok azt szeretnék, ha ilyen és ilyen személyként ismernék el őket. […] Csak fokozatosan vált számomra világossá, hogy mennyire levált ez a program a diskurzusetikáról. A normatív mércék ugyanis már nem a nyelvi praxisból adódnak, hanem közvetlenül a társadalmi szubjektum interszubjektív igényeiben gyökereznek.” A kritikai társadalomelméleten belül így végbement egy antropológiai fordulat.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Honneth Axel |
Megjelenés | 2013 |
Terjedelem | 188 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632366470 |
Sorozat | Kritikai elméletek sorozat |