A jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzői elmélyedést kínálnak az olvasó számára, illetve korszakokon átívelő fejlődésrajzot adnak a levél történeti forrásként való értelmezését célzó vizsgálatukkal.

 

2020-tól az új NAT és a kötelezően választható irodalomkönyvek bevezetésével egymást érték a változásokról szóló műhelybeszélgetések, tudományos vagy sajtócikkek. A kötet részben ezekhez a vitákhoz szól hozzá, de elsősorban a Kötelezők emelt szinten Balassitól Borbély Szilárdig kötet folytatásaként az emelt szintű magyar érettségi irodalmi témaköreinek az elemzéséhez nyújt szakmai segítséget.

 

Nyelv és társadalom, nyelv és környezete kapcsolatának, egymásra hatásának elemzése, közöttük a szaknyelvekkel kapcsolatos kérdések megvitatása fontos vizsgálati tárgyát képezi az alkalmazott nyelvészeti kutatásoknak. A szakszövegek írásának és felhasználásának folyamata számos változáson ment keresztül az utóbbi években: például a műszaki dokumentációt azokban az országokban is többnyire angol nyelven készítik, amelyeknek nem az angol a hivatalos nyelve, és olyan szakemberek írják a szövegeket, akiknek nem az angol az anyanyelve; a felhasználóknak szóló információkat ugyanakkor az adott ország hivatalos nyelvén is kötelesek a gyártók vagy a forgalmazók elkészíttetni, ez pedig nagy mennyiségű fordítást tesz szükségessé. A megfelelő folyamatszabályozás része a termékek és szolgáltatások internacionalizációja és lokalizációja, és e nemzetközi folyamatok számos fázisában jelenik meg és játszik fontos szerepet a terminológia.
Ez a megváltozott helyzet arra indított bennünket, hogy megvizsgáljuk a dokumentáció, a fordítás és a terminológia összefüggéseit, és közzétegyük eredményeinket; leírjuk a dokumentáció fajtáit és a dokumentációs folyamatot. E munka első közös eredménye ez a kötet, amelyet - reményeink szerint - a terminológia és a fordítás oktatásában is fel lehet majd használni segédanyagként.