Boros Gábor filozófiatörténész Descartes-monográfiájának (1998) bõvített kiadása átfogó képet kínál arról, miként jelölte ki a karteziánus gondolkodás a korai felvilágosodás legfontosabb filozófiai problémáit.

Montaigne az Esszék III. könyvében beszél utazásairól, az utazási kedvről, saját magáról mint utazóról. Az Útinapló az útirajz műfajának kiemelkedő jelentőségű példája, Magyarországon mindeddig mégis szinte teljesen ismeretlen maradt.

Esszék és előadások

Az értekezés azokat a folyamatok elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában. Az egyes fejezetek három nagy hatású gondolkodó – Ortega, Spengler és Walter Benjamin – életművének fényében vizsgálják a művészetfilozófia átalakulásának, a klasszikus esztétikai normák felbomlásának és eltűnésének társadalmi hátterét.

„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.

Az Ószövetség vagy Héber Biblia magyarázatának számtalan megközelítési módja lehetséges, és valóban, számtalan magyarázat született: irodalmi és ikonográfiai, régiségtani és történeti, geográfiai és botanikai - és még ezernyi egyéb szempont szerint történt és történik a szövegek újracsoportosítása és (át)értelmezése. 

Értelmezések – viták – tanulságok

A kötet szerzőinek törekvése közös abban a szándékban, hogy megértsék, milyen volt a régi rendszer és miért dőlt meg. Közösek abban is, hogy nemcsak a régit, hanem az új rendszert is kritikus pozícióból szemlélik, tudatosan szemben állnak mindenfajta apologetikával. A kötet olvasói meggyőződhetnek arról, hogy lehet a szocializmusról úgy is szólni, védelmezve magát a tradíciót, hogy a régi rendszer iránt semmiféle nosztalgikus viszonyt nem táplálnak.

 A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete és gyakorlata

A mezopotámiai kultúra nem csupán az általunk ismert legrégebbi ókori civilizációk egyike, hanem a legtöbb és leginkább sokféle forrással bíró ókori kultúra. E megállapítás az ókori orvoslás területére is igaz.