Merre ​haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.

A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.

A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.

,,Csiziné Schlosser Annamária doktori értekezése nagyon aktuális kérdéssel, az egyházak jogalanyiságának kérdésével foglalkozik. A kérdés
aktualitását nemcsak az adja, hogy a törvényhozás is most foglalkozik az egyházak jogállásának kérdésével, hanem az is, hogy a jogalanyiság
kérdése tudományos vonalon ilyen alapos feldolgozást még nem nyert."

(Dr. Boleratzky Lóránt, egyetemi magántanár

Where are the third-wave democracies of Southern and Central/Eastern Europe to date, particularly as regards their media systems? And where are they heading for? How does the transfer of media institutions and cultures from more established democracies work in countries historically lacking democratic traditions? What are the lessons of the different levels of political and media democratisation in different countries, put in a comparative perspective? What is the current status of media freedom in third-wave democracies? What are the major media policy challenges in these countries to date?

Jelen tanulmánykötet témája és megközelítésmódja szorosan
kapcsolódik az előző, Társadalmi kommunikáció és szakralitás.
Közelítések és mélymerülések címmel megjelent kötethez.

Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.