Elképzeli, ahogy állsz az angyal mellett, félszegen mosolyogsz, mint aki még
nem meri elhinni. Végigcsináltad a rákot,
a meghalást, állsz az angyal mellett,
és ünnepelnél, de érzed, hogy valami
még hátravan, valami lényeges.

Elképzeli a lényeget, ahogy az angyal megszólal, ahogy te végighallgatod.

Elképzeli, ahogy figyelsz, hátrakulcsolod
a kezeidet, a fejed kicsit oldalra dől
a koncentrálásban, mint amikor
a halakat figyelted a folyókban.

Elképzeli, hogy most ő a hal, az ő folyója felett álltok, egy régi kőhídról hajolsz le hozzá, szemed a vizet pásztázza.

Elképzeli, ahogy lassan megérted.

Elképzeli, amikor vége.

Arra gondol, a vége jó volt,

a szeretetre gondol, meg arra, hogy ez elég kell hogy legyen.

Várszegi Adél

1979-ben született Budapesten.

Író, gyerekkönyvíró, műfordító.

Első mesekönyve 2012-ben jelent meg,

az Amikor vége az első felnőtt prózája.