Aki a Miatyánk szavait mondja, olyan térbe lép, ahova már számtalan ember belépett. Ez a tér mérhetetlenül nagy, úgyhogy mindenki, aki a Miatyánkot akarja imádkozni, helyet talál magának benne, s mindannak, ami foglalkoztatja: megannyi kérdésének, kérésének és vágyának. De miért is imádkozunk valójában, amikor a Miatyánkot mondjuk? Mit érthetett Jézus az általa tanított imádság egyes kérései alatt? A neves német teológus könyve erre a kérdésre keresi a választ közérthető, elgondolkodtató formában.

Notker Wolf, a bencés rend leköszönő prímás apátja, a világutazó, nagyvállalati felső vezetőhöz hasonló életet élő, időzsonglőr szerzetes saját bölcsességét osztja meg közérthető, egyszerű mondatokban mindenkivel, aki küzd az idővel. Az idő múlásával, hiányával, gyorsaságával, lassúságával, az idő szűkével, az időzavarral.

A ​Lectio divina sorozat jelen kötete a Márk-evangélium újraolvasásához villant fel néhány szempontot, és adja az olvasó kezébe Márk művének egy új fordítását. Amiről Jézus tanított, és amiért élt, az evangélista hite szerint új esélyt ad minden embernek.

Poetovioi Victorinus életművéből mindössze három munka részlete maradt fenn, a könyv ezen töredékek magyar fordítását adja az olvasó kezébe. Különös, hogy e három szöveg éppen a kezdetről, a végről, valamint a kettőt önmagában egyesítő Jézus Krisztus megtestesüléséről szól.

Szent Ambrus (kb. 330 - 397) szeretné elérni, hogy olvasója ugyanúgy személyesen találkozzék Isten Igéjével, ahogyan Rebekka találkozott Izsákkal, és ahogyan az Énekek éneke menyasszonya találkozott és egybekelt vőlegényével. A Szentírás megértése azt jelenti, hogy Isten Igéje közvetlenül „kiárad” az olvasóra, az Írást olvasva tehát ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint amelyben az Énekek Éneke menyasszonya.

A monostorok és a sorozatok történetének talán közös vonása, hogy időnként megszűnnek, s aztán átalakulva újraindulnak. 1998-ban újraalapított bakonybéli monostorunk 2000-ben könyvsorozatot indított Lectio Divina címmel, melynek azonban csak az első kötete jelent meg. Több éves szünet után most nyílik lehetőségünk arra, hogy a sorozat második kötete megjelenhessen. Ezúttal egy forrás- és tanulmánygyűjteményt tarthat kezében az olvasó, melynek témája a remeteség, ez a sajátos, látszólag az egyház perifériáján, valójában annak szívében megbújó hivatás. 

Ezek az írások a Nyugatot hitünk alapvető kérügmájára emlékeztetik, s teszik mindezt saját problémáinak nyelvén, erős, de egyszerű líraisággal hangsúlyozva Krisztus győzelmét a pokol és a halál (minden formája) fölött. Az Egyházat a feltámadás szentségeként láttatják, melyben a halál birodalma a bennünket itt és most élő lénnyé tevő Lehelet birodalmává változik.

Az ember – Isten titkához rendelt lény

A könyv révén a magyar olvasónak első ízben nyílik lehetősége arra, hogy átfogóan megismerje Karl Rahner teológiáját és annak hatását.