Hasonló termékek
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Állami jog és erkölcsi rend
Jelen kötet Ernst-Wolfgang Böckenförde jog- és vallásfilozófiai, államelméleti munkásságából szemelget, főként olyan tanulmányokat állítva középpontba, amelyek jog és erkölcs, vallás és jog bonyolult viszonyrendszerét veszik górcső alá, és máig ható tanulsággal szolgálnak.
A nemzetek létjoga
Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.
Elidegenedés és emancipáció
Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok
2014 novemberében a Társadalomelméleti Kollégium tagjai konferenciát szerveztek a Budapesti Corvinus Egyetemen Karl Marx 170 éve íródott műve, a Gazdasági-filozófiai kéziratok kapcsán. Az előadások egy része a konferencia irányadó témájához szorosan kapcsolódva a Kéziratok közeli értelmezését, kritikáját és kiegészítését kínálták, míg más előadók a tágabb kontextus, a távolabbi összefüggések rekonstrukciójával és elemzésével is foglalkoztak. os
Konzervatív arcképek
Mi a konzervativizmus? Általános világszemlélet vagy meghatározott ideológia? Természetes mentalitás vagy politikai mozgalom? Örök emberi vagy újkori jelenség? Ellenforradalmi, forradalmi vagy forradalomellenes felfogás? A régi rend vagy a fennálló, vagy jövendő berendezkedés híve? S milyen társadalmi, erkölcsi és politikai tanok fűződnek a nevéhez? Ezek a kérdések minduntalan fölvetődnek, amikor a konzervativizmusról szó esik napjaink eszmecseréiben, szakmai vitáiban és közéleti harcaiban.
A végesség hermeneutikája
Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában
Martin Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára,
amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját?
Leírás
A liberális demokrácia válságban van. Ennek lehetséges okairól számos politikafilozófiai megfejtés született már, és ezekkel együtt persze arról szóló programok is, hogy mi vezethetne kifelé a válságból. Az utóbbi másfél-két évtized egyik legfelkapottabb megfejtése és programja a nyugati diskurzusban kétséget kizárhatóan a republikanizmus. A mai republikánusok szerint az a fő baj, hogy valamikor a 19. század derekán félrecsúszott a szabadságról való gondolkodásunk. A válság végül is ennek a folyománya, ezért hát a kiút első lépése is az lenne, hogy a 19. század dereka óta népszerűvé váló liberális szabadságeszményt lecseréljük. Ennek helyébe a republikánusok régi és rég el is feledett, ám a jelenlegi diskurzusban éppen ezért az újdonság erejével ható eszményt javasolnak alternatívaként. Ennek fő tanulsága, hogy a szabadság szemszögéből nagyon nem mindegy, hogy milyen hatalmi struktúrák vannak a társadalomban. A republikánus ideál: a domináló hatalomtól, az önkénytől mentes politikai rendszer. Ilyen lenne az igazi köztársaság. Kötetünkkel be szeretnénk mutatni, hogy a republikanizmus mit tanít az intézményekről, a törvényekről, a demokráciáról, a gazdaságról és a titkosszolgálatról, és hogy mi köze van más politikafilozófiákhoz, például a liberalizmushoz, a konzervativizmushoz és a realizmushoz.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Tóth Szilárd János, Losoncz Márk |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 272 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634147763 |