Az első világháború után Romániához került magyar területeken előbb a második világháború eseményei, majd a kétpólusú világ kialakulása új mederbe terelték az impériumváltás után megindult folyamatokat. Ám az állam egyre erősödő egységesítési és központosítási törekvései épp oly kevéssé vesztettek jelentőségükből, mint a kisebbség és többség viszonyának kérdései. Különösen igaz ez a többségi állam és a kisebbségi egyházak kapcsolatrendszerére. Ez a máig aktuális téma a rendszerváltozás után újra előtérbe került az államosított egyházi javak visszaszolgáltatása kapcsán. A könyv célja, hogy az adott korszak egyházi-politikatörténeti és kisebbségpolitikai kontextusában vizsgálja az érdekek, illetve azok érvényesítési módjainak rendszerét.