Célunk, hogy az olvasó megismerje a cigány kultúrát, hagyományokat, választ kapjon olyan kérdésekre, amelyeket lehet, hogy még meg sem fogalmazott magában. Megértse, hogy miért mulatnak hangosan a romák, hogy miért kell hintón vonulni az esküvőre, hogy miért öltözik egy hagyományőrző cigány feltűnően, miért visel hatalmas ékszereket, hogy a temetésen miért sírnak hangosan, és a kórházba miért mennek olyan sokan látogatóba, hogy miért maradhat ébren a gyerekük sokáig és miért játszhat az utcán látszólag felügyelet nélkül, és még tengernyi olyan jelenséget szeretnénk új megvilágításba helyezni, melyeknek igenis van ésszerű magyarázata, kulturális beágyazottsága. Ami legalább ugyanilyen fontos, hogy vajon minden romára ez a jellemző. Mi van azokkal, akik nem így viselkednek? Ők is cigányok? Vagy éppen fordítva: így viselkednek, de nem cigány származásúak. Mit és mennyire lehet általánosítani a cigányság kapcsán?

Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.

 Fogarasi János szótári jegyzetei - A kézirat átírt változata

"Az akadémiai Nagy Szótár, későbbi néven: A Magyarnyelv Szótára ez idő szerént be van fejezve. Ez idő szerént mondom, mert még mostani szerkezetében, mint alább eléadom, egy toldalék fog hozzájárulni. (...) szükséges egy toldalékkal pótolni a hézagokat és kiigazítani a hibákat (...) Már föntebb sejdittetém, hogy a külföld példájára is e munkához egy Toldaléknak kell járúlnia. Részemről fölajánlám hátralévő napjaimban még csekély erőmet egy ilye Toldalék készítésére, azon reményben, hogy az eddigi jeles anyaggyüjteményeken kívűl polgár- és tagtársaim közöl azok, kiket ez ügy érdekel, s kiket közvetlenül meg fogok keresni, segéd kezet nyújtanak."

Kisvárosi út a holokauszthoz

A könyv egy Duna–Tisza közi város zsidó lakosságának történetét mutatja be. A zsidótörvények, majd az 1944-es zsidóellenes rendeletek az alapvető állampolgári, a gettósítás és a deportálás pedig az elemi emberi jogaitól fosztottak meg közel hétszáz kiskunhalasi polgárt.