Hasonló termékek
Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger és Derrida
Ez az eszmetörténeti összefüggés vezetett bennünket arra, hogy Martin Heidegger születésének százhúszadik évfordulóján, mely 2009-es év egyúttal Jacques Derrida halálának ötödik évfordulója is volt, e két gondolkodó munkásságának a vizsgálatát tűzzük ki annak az összejövetelnek a témájául, amelyet a 2007-től kezdődően évente megrendezésre kerülő Hermeneutika és jelenkor című filozófiai konferenciasorozatunk keretében rendeztünk. Jelen tanulmánygyűjtemény részben az ott elhangzott előadások szerkesztett, illetve kibővített formában közzétett változatait, részben pedig további, a téma iránt érdeklődő hazai kutatók munkáit tartalmazza.
Spontán értelemképződés módosult tudatállapotokban
Trauma, álom és pszichedelikus élmény
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
A végesség hermeneutikája
Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában
Martin Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára,
amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját?
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
Egy lehetséges pszichoszintézis alapú irodalomelemzési módszertan alapjai
A külvilág felé eljátszott szerepeink sikeressége gyakran azon múlik, hogy a megfelelő bennünk élő alszemélyiségünkkel azonosulunk-e, avagy rossz szerepet választunk. Roberto Assagioli pszichoszintézise szerint ezen pszichés részeink viszonylag önállóan működnek és némi saját akaratuk is van.
Filozófiai intuíciók
Filozófusok az intuícióról
A kötetben szereplő írások részben az intuícióval kapcsolatos álláspontokat tekintik át az ókortól napjainkig, részben az intuícióval kapcsolatos jelenlegi kérdéseket tárgyalják.
Leírás
A kötet összeállításánál két szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt bevezető jellegű áttekintést szerettünk volna nyújtani ebbe a manapság ismét sok figyelem övezte témakörbe, másrészt arra törekedtünk, hogy e bemutatás tükrözze az elmúlt évek kutatási tendenciáit, a bennük kibontakozó új perspektívákat. A kötetben olvasható írások spektruma, ennek megfelelően, tematikailag tág teret ölel fel, különböző diszciplínákat érint, eltérő megközelítéseket jelenít meg, amelyek e téma filozófiatörténeti vizsgálatán túl kiterjednek egyebek mellett a hermeneutikai, fenomenológiai, kultúratudományi, művészetfilozófiai, valláspszichológiai, társadalomelméleti és pszichoanalitikus kutatások kérdésfeltevéseire is. A Hermeneutika Kutatócsoport munkája keretében ezúttal e témához kapcsolódó kutatók és oktatók munkáiból szerkesztett összeállítást adunk közre. Kötetünket azzal a meggondolással bocsáthatjuk útjára, mely szerint e sokféleségből nem utolsósorban az is kiviláglik, hogy sok minden mellett a képzelőerőtől bizonyára nem független az sem, ahogy a különböző szerzők magának a képzelőerőnek a problémáját időről időre körvonalazzák – a képzelőerő mintegy visszahat arra az elméleti keretre, amelyben önmaga konstituálódik.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Lengyel Zsuzsanna Mariann |
Megjelenés | 2017 |
Terjedelem | 394 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634142560 |
Sorozat | A filozófia útjai sorozat |