Leírás
Talán nem túlzás állítani, hogy a kortárs kontinentális filozófia két legmarkánsabb és legjelentősebb irányzata a fenomenológia és a filozófiai hermeneutika. E két filozófiai megközelítésmód története a kezdetektől fogva szorosan összefonódott. A fenomenológia gondolatrendszerének kidolgozása Edmund Husserl nevéhez fűződik, aki Logische Untersuchungen címmel írt mukájára támaszkodva dolgozta ki a transzcendentális fenomenológiát. A fiatalabb fenomenológusok azonban többnyire nem maradtak meg a transzcendentális fenomenológia keretei között, hanem új utakat kerestek, konfliktusba kerülve a fenomenológiai mozgalom alapítójával, Husserllel. A hermeneutikai és a fenomenológiai gondolatvilág ütköztetése és összeötvözése új törekvések kiindulópontjává vált, elsősorban Martin Heidegger alapműve, a Lét és idő rendkívüli hatásának következtében. A filozófiai hermeneutika későbbi, máig befolyásos kidolgozását Hans-Georg Gadamernek köszönhetjük, aki az 50-es években Heidegger munkásságára támaszkodva írta meg az Igazság és módszert, melyet ezen irányzat második alapműveként tartanak számon. A hermeneutika és a fenomenológia tárgykörében már számos tanulmánykötet, fordítás és értekezés jelent meg hazánkban, mely tény önmagában is jelzi, hogy meglehetősen nagy a szakmai érdeklődés e tematika iránt. A kötet e két tradíció konfliktusait próbálja meg körbejárni magyar és nemzetközileg elismert külföldi kutatók tanulmányain keresztül.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Schwendtner Tibor |
| Megjelenés | 2001 |
| Terjedelem | 240 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9630050749 |
| Sorozat | A filozófia útjai sorozat |
Szerkesztőink ajánlják a témában
Hermeneutika és demokrácia
Tanulmányok Fehér M. István tiszteletére
Hermeneutika és kritikai filozófia
Míg a kanti filozófia szervesen hozzátartozik a fenomenológia közvetlen előzményeihez, addig szokatlan megközelítésnek számít Kantnak a hermeneutika eredetéhez való hozzákapcsolása, különösen abból a szempontból, hogy miként inspirálta Heidegger, Gadamer vagy Ricoeur kortárs elképzeléseit. E kapcsolódás elsődleges jelentősége nem annyira e gondolkodók hatástörténeti viszonyában rejlik, mint inkább abban, hogy szisztematikus szempontból meghatározott kérdések kerülnek előtérbe. Ilyen pl. a neokantiánusokkal való diszkusszió; Husserl margó-megjegyzései, fenomenológiai hatása; az intuíció, imagináció, sematizmus, világértelmezés, a tárgyiság és igazság kérdése; a mathesis universalis eszméje, újkori tudomány és filozófia, hermeneutika és kritika viszonya, gyakorlati filozófia és szabadság összefüggése, a határképzés gondolatköre, valamint e Kant-recepció teológiai és morálfilozófiai aspektusai. E témakörök mentén a könyv elsősorban azokra a feltáratlan összefüggésekre irányul, amelyeknek különös tétje van a hermeneutikai tradíció jelenkori önértelmezése szempontjából.
Lengyel Zsuzsanna Mariann (1976) az ELTE BTK Filozófia Intézet Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszékének tudományos munkatársa. Hosszabb kutatásokat folytatott Tübingenben, Wuppertalban és Bécsben. Az elmúlt évek során több kötet társszerkesztője volt. Korábbi monográfiája A végesség hermeneutikája. Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában (»Cogito-könyvek« L’Harmattan, 2011).
Metszéspontok
- a fenomenológia és a hermeneutika határvidékén
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
Útkereső értelmezések
- A Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáiból.
Szabadság és fenomenológia
- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről
Tudomány megértő módban
Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger és Derrida
Ez az eszmetörténeti összefüggés vezetett bennünket arra, hogy Martin Heidegger születésének százhúszadik évfordulóján, mely 2009-es év egyúttal Jacques Derrida halálának ötödik évfordulója is volt, e két gondolkodó munkásságának a vizsgálatát tűzzük ki annak az összejövetelnek a témájául, amelyet a 2007-től kezdődően évente megrendezésre kerülő Hermeneutika és jelenkor című filozófiai konferenciasorozatunk keretében rendeztünk. Jelen tanulmánygyűjtemény részben az ott elhangzott előadások szerkesztett, illetve kibővített formában közzétett változatait, részben pedig további, a téma iránt érdeklődő hazai kutatók munkáit tartalmazza.