Hasonló termékek
Bevezetés a kádárizmusba
A könyv középpontjában a kádárizmus áll. Nem végső magyarázat, hanem bevezető, áttekinti a tárgy irodalmát, foglalkozik az előzményekkel és az utótörténettel. A történetek elbeszélése helyett a magyar és térségi jelenkortörténet, azon belül is a XX. század második fele átfogó ábrázolása során felmerülő fogalmak magyarázatára vállalkozik. Nem összegzés: bevezetés a további tisztázás hoz, esetleg vitához.
A test éthosza
A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában
Jelen kötet fő tárgya a testi érzékenység. Olyan tárgy ez, amely nemcsak Merleau-Ponty és Lévinas két különálló gondolkodói útja között teremt kapcsolatot, hanem egyszersmind a fenomenológia jelenkori törekvéseinek is középpontjában áll.
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
Az amerikai melodráma az örökkévalóságot célozza meg, az orosz melodráma a semmit. Ebben a tekintetben állítható, hogy a tízes évek orosz némafilmje rendkívül modern. Az elviselhetetlenség, a botrány, a cserbenhagyottság és az összeomlás motívumainak sűrítése esztétikai vákuumot eredményez. A filmek végére az idő kimerülésének élményéhez jutunk: „megáll az idő”.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
A fenséges és a rejtőzködő jelenlét
A könyv láthatatlan középpontjában Louis Marin két posztumusz műve áll: a Fenséges Poussin és a Philippe de Champaigne, avagy a rejtőzködő jelenlét.
Hogyan gondolkodnak a „bennszülöttek”… például a turistákról
A kötet a Dél-Etiópiában élő murszik külvilággal való kapcsolatáról szól. A murszik egy félnomád közösség, akiket az utóbbi két évtizedben egyre több külföldi turista látogat meg, főleg azzal a céllal, hogy ajaktányéros murszi asszonyokat fényképezzenek. A turisták megjelenése teljesen új helyzet elé állította ezt az addig aránylag hagyományos életmódot folytató közösséget. Hirtelen olyan tárgyak és eszmék jelentek meg közöttük, amik addig csak nagyon csekély mértékben voltak jelen a murszi mindennapokban. A készpénz, az alkohol, a bérmunka, a fotográfia, az idegen nyelv különböző módokon hatottak az emberek gondolkodására. A kötet ezekre a folyamatokra, mindenekelőtt a murszi társadalomra koncentrál, a turizmus csak belépőpontul szolgál gondolkodásuk megértéséhez.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Leírás
Az utóbbi néhány évben több olyan kulturális jelenség is megfigyelhető volt, melyek arra engednek következtetni, hogy a rendszerváltás előtti több mint három évtized – vagyis a Kádár-kor – eseményeinek, társadalmi, kulturális és művészeti életének feldolgozása még egyáltalán nem fejeződött be, sőt, talán pontosabb, ha azt mondjuk: éppen hogy csak elkezdődött. A téma iránti érdeklődés valószínűleg nem csupán abból ered, hogy most már lehet beszélni azokról a problémás kérdésekről, melyek évtizedekig szőnyeg alá seperve hevertek, hanem azt is jelzi, hogy a korszak jelenségeinek, eseményeinek értelmezése és értékelése egyáltalán nem egyértelmű, meglehetősen sok még a kutatásra, feldolgozásra váró anyag, bizonyos tendenciák újra- vagy átértelmezésére, netán feltárására van szükség.
Ez a kötet – mely a 2004 októberi JAK Tanulmányi Napokon elhangzott előadások nagy részének szerkesztett, kibővített változatát tartalmazza – ehhez kíván hozzájárulni. Nem annyira a korszak általános bemutatását tűzi ki célul, hanem inkább azt, hogy bizonyos részproblémák vizsgálatán keresztül olyan modern kutatási, értelmezési metódusokat vonultasson fel, melyek segítségével művészet és hatalom viszonya, a Kádár-kor művészetpolitikája, a periódusra jellemző fő tendenciák talán mélyebben, pontosabban megismerhetők.
Összeállításunkban a megközelítési módok és témák sokszínűségére törekedtünk: szerepel a kötetben a korszak magas- és tömegirodalmát, kanonizált és mára már a kánonból kicsúszott íróit bemutató tanulmány, a színházzal, filmmel, képzőművészettel foglalkozó dolgozat vagy a rock- és alternatív zenei világot ellenőrző ügynökhálózat működését elemző esszé is – hogy csak néhányat említsünk a kötetben szereplő szövegekben vizsgált kérdések közül.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kisantal Tamás, Menyhért Anna |
| Megjelenés | 2006 |
| Terjedelem | 190 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9637343598 |
| Sorozat | JAK füzetek |