Hasonló termékek
Bevezetés a kádárizmusba
A könyv középpontjában a kádárizmus áll. Nem végső magyarázat, hanem bevezető, áttekinti a tárgy irodalmát, foglalkozik az előzményekkel és az utótörténettel. A történetek elbeszélése helyett a magyar és térségi jelenkortörténet, azon belül is a XX. század második fele átfogó ábrázolása során felmerülő fogalmak magyarázatára vállalkozik. Nem összegzés: bevezetés a további tisztázás hoz, esetleg vitához.
A test éthosza
A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában
Jelen kötet fő tárgya a testi érzékenység. Olyan tárgy ez, amely nemcsak Merleau-Ponty és Lévinas két különálló gondolkodói útja között teremt kapcsolatot, hanem egyszersmind a fenomenológia jelenkori törekvéseinek is középpontjában áll.
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
A fenséges és a rejtőzködő jelenlét
A könyv láthatatlan középpontjában Louis Marin két posztumusz műve áll: a Fenséges Poussin és a Philippe de Champaigne, avagy a rejtőzködő jelenlét.
Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
Az amerikai melodráma az örökkévalóságot célozza meg, az orosz melodráma a semmit. Ebben a tekintetben állítható, hogy a tízes évek orosz némafilmje rendkívül modern. Az elviselhetetlenség, a botrány, a cserbenhagyottság és az összeomlás motívumainak sűrítése esztétikai vákuumot eredményez. A filmek végére az idő kimerülésének élményéhez jutunk: „megáll az idő”.
A történelmi filmek szociológiája
Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük?
Vita Európáról
A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben a két markáns gondolkodó - a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud - fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverentás kérdéséről, nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében.
Leírás
Az utóbbi néhány évben több olyan kulturális jelenség is megfigyelhető volt, melyek arra engednek következtetni, hogy a rendszerváltás előtti több mint három évtized – vagyis a Kádár-kor – eseményeinek, társadalmi, kulturális és művészeti életének feldolgozása még egyáltalán nem fejeződött be, sőt, talán pontosabb, ha azt mondjuk: éppen hogy csak elkezdődött. A téma iránti érdeklődés valószínűleg nem csupán abból ered, hogy most már lehet beszélni azokról a problémás kérdésekről, melyek évtizedekig szőnyeg alá seperve hevertek, hanem azt is jelzi, hogy a korszak jelenségeinek, eseményeinek értelmezése és értékelése egyáltalán nem egyértelmű, meglehetősen sok még a kutatásra, feldolgozásra váró anyag, bizonyos tendenciák újra- vagy átértelmezésére, netán feltárására van szükség.
Ez a kötet – mely a 2004 októberi JAK Tanulmányi Napokon elhangzott előadások nagy részének szerkesztett, kibővített változatát tartalmazza – ehhez kíván hozzájárulni. Nem annyira a korszak általános bemutatását tűzi ki célul, hanem inkább azt, hogy bizonyos részproblémák vizsgálatán keresztül olyan modern kutatási, értelmezési metódusokat vonultasson fel, melyek segítségével művészet és hatalom viszonya, a Kádár-kor művészetpolitikája, a periódusra jellemző fő tendenciák talán mélyebben, pontosabban megismerhetők.
Összeállításunkban a megközelítési módok és témák sokszínűségére törekedtünk: szerepel a kötetben a korszak magas- és tömegirodalmát, kanonizált és mára már a kánonból kicsúszott íróit bemutató tanulmány, a színházzal, filmmel, képzőművészettel foglalkozó dolgozat vagy a rock- és alternatív zenei világot ellenőrző ügynökhálózat működését elemző esszé is – hogy csak néhányat említsünk a kötetben szereplő szövegekben vizsgált kérdések közül.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kisantal Tamás, Menyhért Anna |
| Megjelenés | 2006 |
| Terjedelem | 190 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9637343598 |
| Sorozat | JAK füzetek |