Hasonló termékek
Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Az 1950-es években csaknem ezer észak-koreai fiatal tartózkodott Magyarországon. Először fordult elő, hogy egy ekkora létszámú kelet-ázsiai közösség került Magyarországra, majd éveken keresztül itt tartózkodott. A legfiatalabbak a Szabadság-hegyen felállított Kim Ir Szen Iskolában, majd a Hűvösvölgyben megnyitott Pak Den Áj Gyermekotthonban kezdték meg tanulmányaikat. Az észak-koreai kormány kérésére folyamatosan érkeztek hazánkba idősebb diákok is, akik közül sokan részt vettek a koreai háború harcaiban.
Korea és Magyarország 1956-ban
Az ’56-os forradalom leverését követően Li Szin Man elnök kormányzata igyekezett mindent megtenni, hogy magyar emigráns fiatalokat invitáljanak az országba, akik előadásaikkal alátámasztják az antikommunista propagandát. A magyar forradalom bemutatása azonban Li Szin Man elnök uralma szempontjából kontraproduktívnak bizonyult: a magyar egyetemi ifjúság kiállása a szabadságért ugyanis komoly hatást gyakorolt a dél-koreai diákságra, akik 1960 tavaszán sikeres forradalommal vetettek véget Li elnök regnálásának.
1989 - Diszkózene a Kvangbok sugárúton
1989 nagyon fontos a magyar–koreai kapcsolatok szempontjából is. Február elsején Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesített Dél-Koreával, amire a KNDK rendkívül feszülten reagált. Az 1956-os forradalom után ugyanis másodszor fordult elő, hogy az észak-koreai vezetés nagyot csalódott a magyarok ideológiai megbízhatóságában.
Kortárs Japanológia II.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a L'Harmattan Kiadó Kortárs Japanológia című sorozatának második kötetét tartja kezében az olvasó. A japán nyelv és kultúra iránti érdeklődés nem új keletű Magyarországon, változó tartalommal és irányultsággal, immár több mint száz éves múltra tekint vissza.
Magyar–kínai kapcsolatok
Vámos Péter sinológus-történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a KRE BTK Kínai Tanszék habilitált docense. Kutatási területe Kína története és nemzetközi kapcsolatai, ezen belül a szovjet tömb és Kína viszonya, a magyar–kínai kapcsolatok és a kereszténység története Kínában. 2003-ban jelent meg a Magyar jezsuita misszió Kínában című könyve, 2008-ban látott napvilágot a Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956 című munkája, 2018-ban pedig az „Imáitokba ajánljuk magunkat.” A magyar jezsuiták levelei Kínából, 1923–1954 című kötete.
A megértés édes öröme
A szerző érdeklődése fókuszában egy délkelet-ázsiai hegyi törzs, a vietnámi brúk állnak. Az írások három téma köré csoportosulnak. Egy részükben etnohistóriai/történeti etnográfiai témákat tárgyal, a brúk és az őket körülvevő geopolitikai térség történelmét, az államalkotó népek és a perifériájukon élő törzsi kultúrák kapcsolatát, a brúk identitásának, történelmi emlékezetének kérdéseit, és a globalizált világba való beilleszkedésének problémáit vizsgálja.
Kortárs Japanológia IV.
A tematikus kötetek az 1994 óta működő Japán Tanszék oktatóinak, volt hallgatóinak és az Intézethez kötődő kutatóknak biztosítanak lehetőséget, hogy bemutassák tudományos eredményeiket.
Bevezetés a geopolitikába
Ismerősök és barátok gyakran kérdezik, mi az a csodabogár, amit geopolitikának hívnak, és ezt annál inkább teszik, mivel a társadalomtudományok eme újszülöttje igen divatos lett. Az első válaszom eléggé egyszerű. A geopolitikát mindenki ismeri, ha az éjszaka történéseire gondol: kinek mennyi helye van az ágyban, és milyenek a közös takaróért vívott éjszakai csaták. De a szomszédokkal való viszony is szép geopolitikai kérdéseket vet fel, ahol a kerítés pontos elhelyezkedése, a gyerekek viselkedése, vagy a kerítésen átlógó gallyak fontos tényezők lehetnek. Városainkban a gazdagok más területet foglalnak el és máshol laknak, mint a szegények, akik időnként fellázadnak. Végül ki ne ismerné a történelemben oly gyakori háborúkat, melyeket területekért és új határokért folytattak, vagy a szellemi-vallási befolyásért vívott küzdelmeket.
Leírás
„Az orosz nagykövet azt közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy a KNDK olyan szigorú intézkedéseket hozott a járvány megelőzésére, amilyen szigorú intézkedések még Kínában sincsenek. 2020 február elején az észak-koreai hatóságok minden légi és vasúti összeköttetést felszámoltak a külvilággal. A távozni szándékozók számára elméletileg rendelkezésre állt az a lehetőség, hogy Shinüidzsuból Tantung felé gépkocsival hagyják el az országot a Sino-Koreai Barátság Hídján keresztül, de ehhez előtte még meg kellett volna tenni a Phenjan és Shinüidzsu közötti 230 kilométeres utat, ami a téli időszakban nem volt könnyű feladat.”
„A KNDK Közegészségügyi Minisztériuma ezzel egy időben utasítást adott a koreai tradicionális gyógyszereket gyártó üzemeknek, hogy fokozzák azoknak a készítményeknek az előállítását, amelyek alkalmasak a légúti megbetegedések kezelésére. A KNDK-ban „korjói gyógyszereknek” nevezett hagyományos főzetek szerepe az importált gyógyszerek általános hiánya miatt különlegesen nagy.”
„Kim Dzsong Ün elsőszámú vezető összehívta a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ülését, amelynek tagjai megvitatták a helyzetet. Kim felszólította a tisztviselőket, hogy helyezzék szigorú karantén alá azokat a városokat és járásokat, ahol a megbetegedéseket észlelték. Továbbá kijelentette, hogy a vírusnál veszélyesebb ellenségként tekint a ’tudománytalan félelemre’, a ’hit hiányára’ és a ’gyenge akaratra’.”
Dr. Csoma Mózes
Korea-kutató,
Magyarország volt szöuli nagykövete
A Koreai-félsziget történelmét és politikai viszonyait több mint huszonöt éve kutatja. Munkásságát a Koreai Köztársaság kulturális minisztere kitüntetéssel, a Dankook Egyetem rektora díszdoktori címmel, Szöul város főpolgármestere pedig díszpolgári címmel ismerte el. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem habilitált egyetemi docense.
A fenti kép Phenjanban készült Kje Vol Hjang, a hazafias kiszeng táncosnő szobra előtt. A helyi legenda szerint a táncosnő az 1592-ben megkezdődött japán invázió során az ellenség által elfoglalt Phenjanban maradt, hogy onnan segítse a koreai ellenállást.
A koreai Csoszon Királyság csaknem két és fél évszázadon keresztül zárkózott el a külvilágtól, és ennek az időszaknak a beidegződései a mai napig hatással vannak a KNDK külpolitikájára. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi történik abban az esetben, ha egy olyan külső hatás éri el az ország határait, ami nem politikai vagy gazdasági jellegű, hanem egy feltartóztathatatlan természeti jelenség?
A koronavírus-világjárvány pontosan ilyen kihívás elé állította a világtól elzárt rezsimet. A KNDK teljes határzárral és az országban tartózkodó külföldiek karanténba helyezésével reagált a fejleményekre. A Phenjanban lévő külképviseletek tagjai azonban nagyon nehezen viselték a körülményeket, így 2020 tavaszától megindult a fővárosban tevékenykedő diplomaták és hozzátartozóik exodusa. A könyv szerzője a fenti események ideje alatt Magyarország nagyköveteként Szöulban tevékenykedett, ahonnan részletesen követhette figyelemmel a külföldiek távozásának folyamatát…
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Csoma Mózes |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 210 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-981-1 |