Hasonló termékek
A transzcendentális illúzió keletkezése és története
A jelen könyv egy transzcendentális kritika kifejtésének kísérlete. A kritika alapvető tárgya a valóság valamely szintetikus elvének egyoldalú használata a többi háttérbe szorítása, illetve elfedése által.
Hatalom és filozófia
Hermeneutikai, fenomenológiai megközelítések
A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is – a hagyatékok feldolgozása után – markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók.
A mítosz filozófiája
A mítosz filozófiája az emberi kultúra egyik legzseniálisabb teljesítményén, a görög mitológián keresztül közelít normalitás és őrültség, szerelem és felejtés, emberi és nem-emberi, élet és halál határainak és ellentéteinek alapkérdéseihez – azzal a célkitűzéssel, hogy kitapogassa a határok létrejöttének, megképződésének forrását. Mi a normalitás, és mi az őrület? Beszélhetünk-e az őrület valóságáról, vagy inkább – az őrület illúziójáról?
Mély kútforrása a bölcsességnek
Esszék a természettudomány világából.
A mai világunkat úgy érthetjük meg, ha megismerjük azt a folyamatot, amelynek eredményeként létrejött, és e tudással alakíthatjuk a jövőnket is. Tudósok, kutatók pályájáról, küzdelmeiről olvashatunk tanulságos történeteket. Számos érdekességet tudhatunk meg a tudomány kevéssé ismert szereplőiről, így például Plesch Jánosról, Einstein orvosáról, Róna Erzsébet atomtudósról, de arról is, hogy a só, a bronz vagy a fűszerek hogyan alakították a világtörténelmet. Választ kapunk arra is, mit tudott Bartók Béla az atomtitokról, melyik a legújabb elem vagy a ritkaföldfémek jelenleg miért okoznak politikai konfliktust. Érdekes és ritka képek teszik még élvezetesebbé a könyv forgatását.
Leírás
Magától értetődően tekintünk magunkra egy nemzeti közösség tagjaként. De valóban egységes-e az, amit nemzeti identitásunknak nevezünk? Egyforma-e mindazokban, akikben megvan? Egységes-e továbbá abban az értelemben is, hogy egynemű tényezők alkotják?
A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ, és alaptézise a következőképpen fogalmazható meg: amit - valamennyire választható és konstruálható - nemzeti identitásnak nevezünk, az ráépül az adottságszerű regionális identitásra. A megkülönböztetés kidolgozásával fogalmi eszközöket kapunk egy olyan feszültség feloldására, mely a nacionalizmuskutatásban az 1980-as évek óta alapvető ellentétet képez, nevezetesen a modernista és antimodernista nemzetkoncepciók ellentétét.
A gondolatmenet másik tartalmi szálát a narratív szempont adja, az a hermeneutikai megfontolás, hogy nemzeti identitásunk nem dologszerűen adott számunkra, hanem nyelvi közvetítésben, mégpedig elsősorban elbeszélve, narrációkban válik hozzáférhetővé.
A nemzeti közösség, a nemzet fogalmát lényegileg hasonlónak véljük az egyénéhez abból a szempontból, hogy sajátszerűsége, más nemzeti közösségektől való különbsége nem tulajdonságokban, hanem egy történet alakulásában rejlik.
OLAY CSABA DSc, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék. Filozófiát, matematikát, fizikát tanult Budapesten, Liechtensteinben és Tübingenben. 2001 óta tanít az ELTE-n, vendégoktató volt Berlinben, Dijonban, Oldenburgban, Nagyváradon és Kolozsvárott. Fő kutatási területe: 19-20. századi kontinentális filozófia, egzisztencializmus, hermeneutika, politikai filozófia, Heidegger, Jaspers, Gadamer, Hannah Arendt, Frankfurti Iskola.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Olay Csaba |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 188 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 9789634149286 |