A szerző összefoglalása szerint:

öregkori versek, a „halálhoz mért lét” könyve.

Mi jöhet az Istentelen színjáték (2007) után? A többi, néma csend. Ám „a költő ajkán” kimondhatatlan szavak „csörömpölnek” a csöndből: gyerekhalál, agónia, Golgota – és, igen: szerelem.

A kötetben Sajó László Soros-, Déry- és Nagy Gáspár-díjas költő azon sokszor éles hangú, olykor kíméletlen verseit válogatta össze, amelyekben egy-egy magyar költő életére és halálára reflektál, Jannus Pannoniustól egészen Utassy Józsefig.

„S midőn szerelmet a leánynak esdék,
Nem olyan szagú volt, mint a nyomdafesték.”
Arany János 

A kötetben Arany János elégetett, tűzből mentett költeményei, Juhász Gyula, Ady, Ladányi Mihály „versei”, Kujjon Ferenc hajléktalan költő erotikus, erotikán túli balladái, „műfordításai”, átiratai. 18 éven felülieknek!

A kötet alcíme „képaláírások” – versek festmények (Segantini, Szűcs Attila, Szüts Miklós, Vojnich Erzsébet képei) „alá” és fényképek (többek között Halas István, André Kertész, Nádas Péter fotói) „hátoldalára”.
A fényképezőgépek optikáján át és az ecsetvonásokból a költő portréja rajzolódik ki – fotók és festmények által élesen.