Hasonló termékek
A reformáció örökségében élve
A Budapesti Károli Református Egyetem Hittudományi Karán a reformáció 500. évforduló tiszteletére szervezett konferencia tanulmánykötetének mottója is lehetne a dr. Bogárdi Szabó István püspök igei köszöntőjében megfogalmazott kijelentés: „Ha valamit meg kell tanulnunk a reformációból, akkor az éppen az, hogy egy tapodt at sem előrébb lépni, ha a múltat rózsaszín szemüvegén át nézzük; és az 500. évfordulón eléggé megkísért ez.”Kocsev Miklós dékán pedig köszöntőjében rámutatott, hogy a reformáció szellemi örökségében na gyszerű lehetőséget lát, amely éltető, előbbre visz és ebből az örökségből a következő nemzedékek is élni fognak. Az oktatókon (is) múlik, hogyan adják át az örökséget, hogy azok jó impulzusokat eredményezzenek.
Szellemhívók és áldozárok
A Szellemhívók és áldozárok kötetcím az amerikai őslakos vallások két fontos jelenségét nevezi meg. A szellemhívó szó az inuit (eszkimó) angekok, dán ndemaner kifejezés pontos fordítása, régi magyar áldozár (áldozópap) szavunk pedig itt az azték és inka vallási specialistára utal. A kötet ennek megfelelően tagolódik három egy inuit, egy azték és egy inka vallástörténeti részre.
Ardzsuna dilemmája
Ha a Krisna-hívők kizárólag hirdetőoszlopokon népszerűsítenék programjaikat, valószínűleg csak egy lennének a sok megváltást ígérő plakát között. Ők azonban már megjelenésükkel is tudatosan felhívják magukra a figyelmet (ahogyan ők mondják: az öltözékükkel is prédikálnak); bekopognak lakásunkba, megszólítanak az utcán, adományt kérnek az ételosztásra, és könyveket, szórólapokat adnak a kezünkbe, melyekben meghívnak minket
egy Krisna-templomba „egy napra, egy hétre vagy egy életre”.
Vallás és hagyomány
Ez a könyv vallás és hagyomány kapcsolatáról szól. A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű.
A vallási tapasztalat megértése
Jog, bölcselet, teológia
Bűn, bűnhődés, büntetés
Jelen tanulmánykötet a Magyar Történelmi Társulat Egyháztörténeti Tagozata által „Bűn, bűnhődés, büntetés” címmel rendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. Az írások több aspektusból, interdiszciplináris megközelítéssel reflektálnak a címben jelzett kérdéskörre. Találkozhatunk filozófiai, teológiai kérdéseket felvetõ, valamint konkrét problematikát vizsgáló tanulmányokkal egyaránt, amelyek mind a szakemberek, mind a szélesebb nagyközönség érdeklődésére számot tarthatnak.
Leírás
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Vallástudományi Társaság 2013. május 21-22-én konferenciát rendezett A spirituális közvetítő címmel. Jelen kötet e konferencia válogatott, szerkesztett anyagát tartalmazza.
A szervezők azzal a céllal hirdették meg a konferenciát, hogy az előadók a spirituális közvetítő fogalmát történetileg, földrajzilag és módszertanilag is széles körűen tárgyalják. „Spirituális közvetítő”-n itt mindenekelőtt olyan közvetítőket értünk, akik egyfelől az emberi közösség, a hívők, az egyház, másfelől Isten, illetve a természetfeletti, transzcendens szféra között közvetítenek vagy járnak közben vallási vagy lelkiségi céllal. A „spirituális közvetítő” ebben az értelemben tehát igen tág vallástudományi fogalom. Kötetünk célja e fogalmat értékítéletek nélkül, valláselméleti, vallásfenomenológiai céllal vizsgálni, gyakorlati megjelenéseit, alkalmazásait a vallásantropológia (vallásetnológia) és a valláslélektan tág, interdiszciplináris teréből meríteni, s az értelmezői attitűdök sokféleségén keresztülláttatni.
A tanulmányok tartalmilag három nagy kérdéskört fednek le, amelyek könyvünket fejezetekre tagolják: 1. vallástörténet; 2. vallásetnológia; 3. vallásantropológia és valláslélektan. Az első, vallástörténeti fejezetben a tárgyalt jelenségek időrendjében követik egymást az írások, melyek tematikája a klasszikus görög vallástörténettől kiindulva a kereszténységen és az ír eszmetörténeten át a közel és távol-keleti vallásokig terjed. Az érintett tudományterületek a teológia, filozófia, ír, keleti és klasszikus filológia. A második, vallásetnológiai fejezet elsősorban a sámánnal mint spirituális közvetítővel foglalkozik, bár a nyitó tanulmány témája a tündérekbe vetett néphit. A további írások a szamojéd, belső-ázsiai és grönlandi sámánságot tárgyalják. A harmadik, vallásantropológiai és valláslélektani fejezet egyfelől látókkal, látnokokkal, a divinációs technikák mögött fellelhető szinkronicítás értelmezésével, vagy spiritisztákkal foglalkozik.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Vassányi, Sepsi, Voigt |
| Megjelenés | 2014 |
| Terjedelem | 339 oldal |
| Kötészet | papír |
| ISBN | 9789632368603 |
| Sorozat | Károli könyvek |