Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.

A kötet javarészét Szent István Kárpát-medencei keresztény egyházkormányzatot megalapozó tetteinek tárgyalása teszi ki, de ugyanilyen hangsúlyt kap az István király életútját – három szentéletrajza közül a legbővebben – bemutató Hartvik-féle legenda.

Egy fenomenológiai ontológia vázlata

Újabb  tanulmányok az Árpád-korról

Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztelep alapító mesterei közé tartozó Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János is ebben az időszakban tanult Párizsban.

Portugália és Brazília 1889–1930

Egy mítosz születése

Izsák Norbert tanulmánykötete igen alapos és megbízható munka egy hazánkban kevéssé ismert kérdéskörről.