Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.

A kötet javarészét Szent István Kárpát-medencei keresztény egyházkormányzatot megalapozó tetteinek tárgyalása teszi ki, de ugyanilyen hangsúlyt kap az István király életútját – három szentéletrajza közül a legbővebben – bemutató Hartvik-féle legenda.

Egy fenomenológiai ontológia vázlata

Újabb  tanulmányok az Árpád-korról

Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztelep alapító mesterei közé tartozó Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János is ebben az időszakban tanult Párizsban.

Izsák Norbert tanulmánykötete igen alapos és megbízható munka egy hazánkban kevéssé ismert kérdéskörről. 

A késő vaskor a Kárpát-medencében

Minthogy idestova 30 éve nem jelent meg hasonló összefoglalás a Kárpát-medence késő vaskoráról, a keleti kelták történetét, kultúráját és művészetét bemutató, gazdagon illusztrált kötet túlzás nélkül hézagpótlónak minősíthető. A további tájékozódást a függelék segíti, amelyben az ókori forrásokból ismert késő vaskori népek, illetőleg kelta törzsek listája, a legfontosabb régészeti lelőhelyek repertóriuma és a késő vaskorra vonatkozó részletes bibiliográfia található.

Kihívások és válaszok

Az iszlám és Európa, az iszlám és a Nyugat feszültséggel és számos konfliktussal terhelt viszonya új kihívások elé néz. 2015–2016-ban alig néhány hónap leforgása alatt hatalmas migrációs hullám érte el Európát, s a menekültek és bevándorlók számottevő része az iszlám civilizáció országaiból érkezett. Mindeközben megszaporodtak az „Európa szívében” radikális iszlamisták (dzsihádisták) által végrehajtott terrortámadások, melyek százak életét követelték. Egyesek egyenesen „háborúról”, vagy legalábbis Európa, az európai kultúra fenyegetettségéről beszéltek.