Hasonló termékek
A tömeg- és az elitművészet...
Az értekezés azokat a folyamatok elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában. Az egyes fejezetek három nagy hatású gondolkodó – Ortega, Spengler és Walter Benjamin – életművének fényében vizsgálják a művészetfilozófia átalakulásának, a klasszikus esztétikai normák felbomlásának és eltűnésének társadalmi hátterét.
A kvalitatív kutatás alapjai
A könyv az adatelemzés és adatgyűjtés valamennyi lépésére rámutat (a leírástól a grounded theory megfogalmazásáig) az elméleti mintavétel módszerének alkalmazásával.
Esztétika, filozófia, politika
A kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713-1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott.
Az öneszmélés fenomenológiája
A fenomenológiai redukció problémája Husserl késői filozófiájában
Ezúttal nem az a kérdés, hogy létezik-e az új filozófiai dimenzió, ahol végső soron minden kérdésre választ kaphatunk, hanem feltesszük,hogy ez lehetséges.
A kérdés az, hogy elérhető-e számunkra, hétköznapi emberek számára, és képes-e arra, hogy megváltoztassa az életünket.
Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről
A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
Bevezetés a hermeneutikába
A Bevezetés a hermeneutikába egyetemi tankönyvként is használható, monografikus igénnyel megírt szakkönyv; a filozófiai hermeneutika előzményeinek, kialakulási folyamatának és tartalmi elemeinek értelmező felvázolását és kifejtésé tartalmazza. Jelen kötet a kolozsvári Egyetemi Műhely Kiadónál korábban megjelent első kiadás javított, helyenként átdolgozott változata.
Filozófia és társadalmi remény
Leírás
Az öngyilkosság hazánkban évszázada komoly gondot jelent. A 20. század közepétől folyamatosan az elsők között szerepelt a magyarság a szomorú világranglistán. 1988-tól csökkenés jelentkezett, mely folyamatosnak bizonyult, s mára az öngyilkossági ráta a régi értékek több mint felére csökkent. Heves vita alakult ki a szakmában a csökkenés lehetséges okáról. Az öngyilkosság mögött csaknem minden esetben pszichiátriai problémát feltételező pszichiáterek meggyőződése szerint a csökkenés mögött a jócskán megemelkedett depresszió elleni szerek növekvő mértékű fogyasztása áll, ami ellen számos ellenérv hozható fel. A szakemberek jelentős része komplexebben látja a kérdést, hangsúlyozva, hogy számos öngyilkossági krízis oka nem gyógyítható pusztán pasztillákkal. A kultúrtörténeti, szociológiai vizsgálatok nagy száma bizonyítja ugyanis, hogy az önpusztítás hátterében számos társadalmi, pszichoszociális ok, rögzült tradíció, alig ismert külső hatások sora áll. Ismeretük nélkül a prevenció aligha lehet hatékony és komplex. A kötet szerzői - többek között - a gyógyszeres prevenció hatékonyságának problémáit; a társadalompolitikai beavatkozások módszertani kérdéseit, a jeles napok, valamint a vallás és az öngyilkosság-gyakoriság összefüggéseit vizsgálják. Szó kerül az önsértő magatartások és a kisebbségek kapcsolatára, az öngyilkosság etnográfiai vonatkozásaira, és egyedi témaként szerepel az öngyilkosságok és a meteorológiai jelenségek lehetséges összefüggése is.
Prof. Dr. Zonda Tamás
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Zonda Tamás, Bozsonyi Károly, Moksony Ferenc (szerk.) |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 400 oldal |
| Kötészet | puhatáblás ragasztókötött |
| ISBN | 9789634144953 |
| Sorozat | Károli könyvek |