A módszer – melyet Jerzy Grotowski világhírű színházi reformer elméleti és gyakorlati alapvetésére épített fel Punk Mária drámapedagógus ,kisgyermekkortól egészen időskorig igyekszik megszólítani az érdeklődőt, hogy mozgáselemei által ösztön és értelem kapcsolatában megtalálhassa egészség és teljesség egységét.

A ​nemzetközi egységesítési folyamatok egyik fajtája a szabványosítás. A szabványosítás nem csak műszaki egységesítést jelent: fogalmak, terminusok, folyamatok szabványosítása is történik a műszaki egységesítéssel egyidejűleg.

Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek

A könyv a korabeli állambiztonsági nyomozó szervek (politikai rendőrség) csak manapság hozzáférhetővé váló forrásanyagaira támaszkodva tárja fel és követi nyomon a Vatikán és a közép-kelet-európai katolikus egyház hálózati kapcsolatrendszerét, egyfelől a titkos ellenálló egyházi sejtek működését, másfelől ennek kifutásaként a nemzeti katakomba egyházak létesítésére tett erőfeszítéseket Kelet-Közép-Európában. A szerző a politikai rendőrség kriminalizáló célzatú interpretálásaihoz képest következetesen érvényesített forráskritikával a történtek igaz, komplex, okadatolt feltárására törekszik.

A ​mítosz filozófiája az emberi kultúra egyik legzseniálisabb teljesítményén, a görög mitológián keresztül közelít normalitás és őrültség, szerelem és felejtés, emberi és nem-emberi, élet és halál határainak és ellentéteinek alapkérdéseihez – azzal a célkitűzéssel, hogy kitapogassa a határok létrejöttének, megképződésének forrását. Mi a normalitás, és mi az őrület? Beszélhetünk-e az őrület valóságáról, vagy inkább – az őrület illúziójáról?

A kötetben részletgazdag képet kaphatunk a magyar főnemesség császárvárosi integrációjának különböző színtereiről az iskoláktól a Habsburg-udvartartáson és a központi kormányszerveken keresztül egészen a reprezentatív városi paloták világáig. A monográfiában a szerző egy évtizedes, kiterjedt levéltári alapkutatásainak az eredményeit adja közre, amely révén az olvasó egészen új szemszögből szemlélheti a 18. századi Habsburg–magyar kapcsolatokat.

A 16. századtól kezdve az európai nemesség számos új politikai és kulturális változással - többek között a reformációval és az uralkodói hatalom megerősödésével - nézett szembe, amelyekhez, ha eredményesen alkalmazkodni kívánt, egyre kiterjedtebb elméleti és gyakorlati műveltséggel kellett rendelkeznie.