Hasonló termékek
Itt és most
Ez az elbeszéléskötet az életműsorozat negyedik része.
Rítusok
Legezzünk (megint) egy kicsit. A világirodalom egyik legmagányosabbja. A világirodalom egyik legnagyobb formaművésze (ezért is mondhatja és talán ezért is mondja, hogy »minden nappal rosszabbul kell írni, mert csak a mélypontra elérve lehet a felszínre jutni és konvencióktól mentes, hiteles alkotást létrehozni«). A legeurópaibb latin-amerikai (fehérek közt egy. na igen). A legkevésbé ismert a század legnagyobbjai közt. A dél-amerikai sztárok, Borges, Paz, Garcia Marquez, Vargas Llosa, Fuentes közül őt ismeri a legkevésbé a nyájas."
(Esterházy Péter)
62/Kirakósjáték
„Valamikor egy könyv gondolatával foglalkozott Morelli, de csak jegyzetlapok lettek belőle. (...)"
Sehol sem teljesen jelen
A Cortázar-életműsorozat legújabb kötete az eddig ismeretlen, esszéíró Cortázarral ismertet meg bennünket, aki éppolyan izgalmas és sokszínű, játékos és váratlan, mint a novella- vagy a regényíró.
Sántaiskola
Az 1963-ban napvilágot látott Rayuela (Sántaiskola), nem csupán Julio Cortázar fő műve, de a huszadik század második felének egyik korszakalkotó regénye.
„Végül a mű címéről is valamit. (...) Cortázar 1963-ban megjelent regényének évtizedekig Ugróiskola volt a magyar „munkacíme". Miért választottam mégis a Sántaiskola címet? Azért, mert jobban kifejezi a féllábas ugrándozás, sántikálás gyakorító, folyamatos jelentéstartalmát."
Benyhe János
Átjárók
Cortázar egész művészete – akárcsak Az üldöző főhősének, egy zseniális jazz-zenésznek a muzsikája – állandó keresés, nekifeszülés. A teljesség olthatatlan vágyával törekszik, hogy átjusson a „túloldalra”, ahol a köznapi látszatvalóság mögött megbújó valódi világot és tudást sejti, ahol igazi emberi kapcsolatokat remél.
Kronópiók és fámák története
„[…] egyáltalán nem allegorikus ez az egész, inkább valami kedves irónia van benne […] minden oktató, moralizáló szándék nélkül… Sőt, épp ellenkezőleg, olyan elbeszéléseket szerettem volna írni, amelyek a lehető legszabadabbak […] Mindamellett persze megvannak ezeknek a kis bogaraknak a maguk tulajdonságai, és nem is tudják véka alá rejteni őket.”
Julio Cortázar
A fekete bárány és más mesék
A latin-amerikai irodalom kiválósága, Augusto Monterroso (1921–2003) a kispróza nagymestere: fabulák, elbeszélések, prózaversek, esszék, tárcák és karcolatok ünnepelt szerzője. Tucatnyi kötete közül A fekete Bárány és más mesék (1969) talán a legnépszerűbb. Monterroso életében tizennyolcszor jelent meg, és több mint négymillió példányban kelt el. Angol, német, finn, francia, görög, olasz és japán fordítása után most magyarul is olvasható.
Leírás
Ez a könyv a L'Harmattan Kiadó Julio Cortázar életműsorozatának második elbeszéléskötete. A kötet novellái a XX. századi világirodalom kiemelkedő, briliáns mesterségbeli tudással, hihetetlen leleményességgel, képzelőerővel és érzékenységgel megírt rejtélyes darabjai. A szövegeken keresztül az olvasó egy olyan alkotó művészete révén kerülhet közelebb a tengerentúli hispán kultúrához, aki a legjobb értelemben vett kozmopolitizmust, a nemzeti határokon, sőt kontinenseken átívelő örök emberi értékeket, lelkünk legtitkosabb rétegeinek, összefüggéseinek érzékeny feltárását, a humor és a fantázia mindenen felülhelyezkedő érvényességét képviselte műveiben.
Merített-e az elbeszélő Cortázar valakitől ihletet, amikor a Játékok címet adta egyik sajátosan csoportosított novellagyűjteményének? És ki lehetett az? A holland művészettörténész és történetbölcselő Huizinga, aki szerint a kultúra és a történelem végeredményben játék? Vagy a komorabban játékos nagy francia, Anatole France („A játék: közelharc a sorssal”)? Nem tudjuk. De tény, hogy Cortázárnak akár művészi credója is lehet ez a vallomás: „Nem valamiféle fényűzés, létpótlék a játékosság [.], hanem az egyik fő fegyverünk [.], amellyel eligazodhatunk az életben. Nem a billiárdjátszma vagy a futballmeccs játékosságáról, hanem egy látásmódról beszélek, amelyben elvesztik a szokott rendeltetésüket a dolgok [.]. A játékos ember találékony, mindig új és új alakzatok világában él és alkot [.]. Énnekem bizonyos értelemben játéktevékenység az irodalom, erotikus aktus, a szerelem egy formája. Mégis, ahogy Grendel Lajos mondja egyik Cortázárt méltató írásában: „A játék, a fantasztikum, a spekuláció, a meghökkentés hátterében mindig fölsejlik a létezés drámája. A játéknak egyszer csak tétje lesz, élet és halál kérdésévé transzformálódik.”
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Julio Cortázar |
| Megjelenés | 2005 |
| Terjedelem | 366 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789637343339 |
| Fordította | Blastik Margit, Cselik Ágnes, Csép Attila, Cserháti Éva, Csuday Csaba, Halász Tünde, Imreh András, Imrei Andrea, Latorre Ágnes, Nagy Mátyás, Orbán Eszter, Scholz László, Székács Vera, Xantus Judit |
| Sorozat | Julio Cortázar sorozat |