Hasonló termékek
Rizsföldjeim határa a tenger
A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll.
Itt és most
Ez az elbeszéléskötet az életműsorozat negyedik része.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Falu a városban: az angyalföldi OTI-telep Dokumentumok és néprajzi tanulmányok
„Angyalföld-kertváros története Trianontól kezdődik, és benne van a nagyhatalmi politika, a nemzetállami elképzelések és megvalósítások, Jalta, a kitelepítések, ’56, a földönfutók és a rendszerváltás históriája"- Ember Judit így összegezte az angyalföldi OTI-telepről készült ötórás dokumentumfilmjének lényegét. Ugyanezt mondhatjuk kötetünkről, amelyben egy kiterjedt kutatás eredményeit foglaltuk össze.
A mártírium homályából
A kötet középpontjában egy kevéssé ismert kínai etnikum, a sibék állnak. Szerzője feltehetően az egyetlen olyan kutató, aki velük együtt élve, hosszú időtartamú néprajzi terepmunkát végzett közöttük. Ennek az eredetileg mandzsu nyelvet beszélő etnikumnak a döntő többsége mindmáig az "őshazának" tekintett északkeleti tartományokban él elszórtan, de a Kína nyugati részén fekvő Xinjiang Ujgur Autonóm Területen belül ugyancsak nagyobb lélekszámú közösségeik vannak.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Testi-lelki rokonság. A szinjai hantik rokonsági csoportjai
"Húsz éve jártam először Nyugat-Szibériában, és tizenkét év intenzív kapcsolat fűz a Szinja folyó mentén lakó hanti csoporthoz. Életem részévé váltak, és ők is számon tartanak engem. A kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszere azt követeli a kutatótól, hogy merüljön bele minél jobban a másik kultúrába, s közben külső szemlélőként figyelje azt. Ezt a pszichés terhet mindenki a maga módján dolgozza fel, de előbb-utóbb szembesülni kell a határokkal. Én úgy döntöttem, hogy belépek a hanti világba. Kutatóból feleséggé, szomszédasszonnyá, vendégből háziasszonnyá, magányos idegenből szinjai hanti gyermek anyjává, ösztöndíjasból háztartásbelivé váltam."
Leírás
A könyv egy nyugat-szibériai folyó, a Vaszjugán mellett elenyészô ki- sebbségben élô ôslakos hantik és a mellettük többséget alkotó oroszok közös életének dinamikáját mutatja be. Egy folyó áll a központban, még- is különbözô szempontokból eltérônek mutatkozó életek, történetek tárulnak fel.
„Mintha több Vaszjugán is lenne, attól függôen, hogy kiknek a törté- netein keresztül próbálom megérteni ennek a gyönyörû folyónak a tör- ténetét, életét: mintha létezne egy fájdalommal átitatott folyó, amelyet a kulákosítás és a kollektív bûnösségen alapuló sztálini megtorlások hoztak létre; egy nyers, ám romantikus folyó, melyet az olajbányászat haszonéhsége és heroizmusa határoz meg; egy, a többségi társadalom sztereotípiái, elôítéletei által megrajzolt, múltorientált Vaszjugán, amely az itt élô kisebbségé; illetve egy olyan folyó, amely bár ugyancsak a ki- sebbségeké, ám a köznapi sztereotípiák helyett a politikai és kulturális közélet hívja életre. Mindegyik folyót más-más tapasztalatok festik más- más színekkel, bár a pasztell sötét árnyalatai mindegyiket egyformán jellemzik, hisz mindegyiket a Szovjetunió/Oroszország 20–21. száza- dának élményanyaga, keretrendszere határozza, határozta meg.”
Nagy Zoltán (1968) néprajzos, kulturális antropológus. A Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antro- pológia Tanszékének diákja volt, majd oktatója lett, je- lenleg tanszékvezetô professzora. 1992 óta végezte több részletben mintegy kétéves terepmunkáját az orosz- országi Tomszki megye területén. Érdeklôdésének fó-
kuszában egy folyóvölgy, a Vaszjugán komplex társadalma, azon belül kiemelten az itteni ôslakos kisebbség, a hantik élete áll.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Nagy Zoltán |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 504 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 978-963-414-814-2 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |