Hasonló termékek
Az emberi nagyság elemei
Két esszé
Rudolf Kassner annak a múlt század végén induló írónemzedéknek volt egyik jeles képviselője, amelyik olyan nagy humanista szellemeket adott Európának, mint Paul Valéry, André Gide, Rainer Maria Rilke, Thomas Mann, Hermann Hesse, T. S. Eliot…
Az alap tételéről – Kant filozófiájának kritikája
Semmi sincsen alap nélkül. Az „elégséges alap” Leibniztől származó, erőteljes filozófiai tétele szerint semmi sincs a világon, aminek ne lett volna elegendő alapja ahhoz, hogy a világon legyen. A filozófia Kanttal kezdődő ismeretelméleti fordulata e tétel megítélésében is döntő változást hozott. Kant még csak a „meghatározó alap” elvével akarta felváltani az elégséges alap teóriáját, Schopenhauer viszont nem kevesebbre vállalkozott, mint a filozófiai hagyomány teljes újragondolására.
A törvények szelleméről védelme
A kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást.
Filozófia és társadalmi remény
Bevezetés a világrendszer-elméletbe
A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Leírás
Montaigne az Esszék III. könyvében beszél utazásairól, az utazási kedvről, saját magáról mint utazóról. Az Útinapló az útirajz műfajának kiemelkedő jelentőségű példája, Magyarországon mindeddig mégis szinte teljesen ismeretlen maradt.
Montaigne utazása 1580 szeptemberétől 1581 novemberéig tart, Lotaringián, Németországon és Svájcon keresztül jut el Itáliába. Ismert gyógyfürdőket keres fel terápiás céllal, Rómában hosszabban időzik, és míg Svájcon és Németországon csupán átutazik, Itáliát mélyebben megismeri. Elfoglaltságai, érdeklődése, találkozásai, látogatásai a humanista európai körút jegyeit hordozzák magukon.
A szöveg egy részét egy titkár készítette, aki vagy Montaigne tapasztalatairól beszél, vagy többes szám első személyben ír, ám aki Rómában elhagyja a társaságot. Az Útinapló további részét maga Montaigne írta. A titkár által készített, nem autentikus Montaigne-szövegek kellőképpen tükrözik ahhoz Montaigne tapasztalatait, hogy a Montaigne-életmű részének tekintsük, egyes részek egyértelműen Montaigne elmélkedéseinek szabad függő lejegyzései.
A szövegben számos olyan történelmi és földrajzi vonatkozású részlet található, amely még a művelt olvasóközönség számára is jegyzetet tesz szükségessé, enélkül csak a korszak történelmében kivételesen jártas kutatók számára lenne maradéktalanul érthető. A bevezetés, a tárgyi jegyzetek és a válogatott bibliográfia a felhasznált francia kiadások jegyzetanyagának és dokumentumainak figyelembe vételével készültek, de nem azok átvételei. Újabb szakirodalmi eredményeket is felhasználtunk, a jegyzeteket a magyar olvasóközönség igényeihez igazítva.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Michel de Montaigne |
| megjelenés | 2020 |
| méret | 154×215 mm |
| terjedelem | 256 oldal |
| kötés | ragasztókötött |