Hasonló termékek
Az álmok kalligráfiája
„Akkora volt ennek az asszonynak a kiábrándultsága, olyan rettenete és olyan elviselhetetlen a szerelmi csalódása, hogy minden valóságérzékelése elhagyta, amikor ráfeküdt azokra a használhatatlan síndarabokra?"
Zavaros idők
„Ezekben a zavaros időkben nyilvánvalóan össze kell zárni, nem pedig megnyitni a sorokat…”
A Zavaros idők a szerző Birodalom-trilógiájának első, legismertebb kötete, amely a brit gyarmati uralom politikai és emberi visszásságaival foglalkozik. Később a trilógia első két kötetét Booker-díjjal jutalmazták.
Diófa-házikó
Jutarnij list-díj, Bosznia és Hercegovina Írószövetségének díja
Az Una hullámai
A háborúval nem lehet szembenézni. Aki túléli, az ezzel kínlódik. E regény szerzője a kilencvenes évek boszniai háborújának katonái és túlélői közé tartozik.
Az utolsó cseppig
„azt írja, hogy hét napig egyfolytában esett az eső, és akkor a szomszédos falu fölött megindult a szikla, és akkora köveket szórt a falura, mint egy tehén”
Ahol egykor jártunk
„Az élet közepén állunk, a jelen szűrőjén eresztjük át a múltat jövőbeli felhasználásra...”
Északi Tanács Irodalmi Díj (2014), Finlandia-díj
Nagyon is emberi remény
„…ahelyett hogy élnénk, csak remélünk – Aninha nem akarta magát megadni egy ilyen sorsnak… a José utáni sóvárgás és az azzal járó örök aggodalom helyett úgy döntött, utánamegy.”
Viareggio Rèpaci-díj (2011)
Regény, 1987
„Ez az ember írt egy cikket az Időjárásról. A Dagningen 1. oldalára volt nyomtatva, és a következő diadalmas címmel szökött az előfizetők szemébe: „A JÚLIUS JOBB VOLT, MINT AMIT AZ EMBEREK SZERETTEK VOLNA”
A Regény, 1987 című könyvében – melyért 1989-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját – Dag Solstad belső monológ formájában meséli el az 1960-as és 70-es években felnőtté váló generáció történetét, meghatározó közösségi élményeit.
Leírás
„A tett halála a vekengés” – forradalmi korok híres felforgatóinak jelmondata lehetne ez, s ennek a regénynek a hősei sem sokat tanakodnak: ölnek, rabolnak, harácsolnak a nép szolgálata ürügyén. A regény szereplői részben kitalált hegyi rablók, részben pedig a bolgár nemzeti felvilágosodás valós történelmi alakjai, illetve maga a nép, melyet ezek a romantikus hajlandóságú nagyokosok épp kitalálni igyekeznek. A bolgár nemzeti újjászületés belső történetét Gicso, egy törekvő helyi mihaszna meséli el, az elbeszélés címzettje „ecsém”, aki alighanem nem más, mint maga az úristen, s ez a Gicso a normatív, vagyis a nyelv előtti nyelven fogalmazza meg minimum ironikus, de néha cinizmussal kísértő nézeteit a világról.
Mérvadó álláspontok szerint az Európai irodalmi díjas Felmagasztosulás minden idők legjobb bolgár regénye. Mégis ez az első külföldi megjelenése. Ennek egyfelől nyelvi okai vannak: máshol aligha kínálja magát ennyire markánsan a fordítás nyelveként a műszékely; másfelől pedig vajon melyik másik kulturális közeg lehetne fogékonyabb a következő meghatározásra: „Bolgárnak lenni kész veredelem. Olyan ez, mintha nem egy népnév vóna, hanem valami kórság. A bolgár az, aki feszt elbukik.” Röviden: ez a 19. századi kvázi-pikareszk regény legalább annyira szól közös közép- és kelet-európai kérdéseinkről – nemzetről és népről, szabadságról és szolidaritásról, lázadásról és számításról, hősökről és ámokfutókról –, mint a bolgár történelemről, melyet, voltaképp, miért is ártana megismerni? Különösen akkor, ha ennyire szórakoztató formában kínálja magát.
MILEN RUSZKOV (1966) bolgár író és fordító, Szófiában él. 1995-ben diplomázott bolgár irodalomból a Szófiai Egyetemen, majd a Bolgár Tudományos Akadémián dolgozott PhD disszertációján. Felmagasztosulás című regénye 2011-ben jelent meg, és rögtön megkapta érte a Bolgár Kulturális Minisztérium Arany Évszázad-díját, a Nemzeti Hristo G. Danov-díjat, valamint az Elias Canetti-díjat. Regénye 2014-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját is. Előző regénye Nyakig a természetben címen jelent meg magyarul 2016-ban.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Milen Ruszkov |
Megjelenés | 2017 |
Terjedelem | 396 oldal |
Kötészet | keménytáblás |
ISBN | 9789634143307 |
Fordító | Krasztev Péter |
Sorozat | Valahol Európában |