Hasonló termékek
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Kísért a múlt
Lélekmérgező írók és ami mögöttük van
A kötet egy speciális, 1945 utáni jelenséget vizsgál, ugyanis mindennapi életünk részévé vált a következmények nélküliség, amely általános értékválsághoz vezetett. A könyv elsősorban a Rákosi- és a Kádár-korszak funkcionáriusgyerekeinek írói munkásságát és emberi hátterét vizsgálja. Olyan alkotókkal, elsősorban írókkal foglalkozik, akik szüleik révén súlyos terheket örököltek és hordoznak.
A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
A kötet újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949–1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a paraszti társadalom különböző rétegeinek túlélési és alkalmazkodási mechanizmusai.
A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása
A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi - a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista - korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.
Gazda(g)ságunk újrafelfedezése
A folyamatos gazdasági növekedés által teremtett össztársadalmi jólét mítoszáról mára bebizonyosodott, hogy tévút. Nem csak a társadalmi különbségeket növeli elviselhetetlen mértékűre, de ökológiai katasztrófával fenyegeti Földünket. A kötet a fenntartható gazdálkodás feltételeit mutatja be elvi oldalról; a vidéki gazdaságfejlesztés példáján keresztül pedig rámutat: a gyakorlatban is megvalósítható olyan modell, amely erőforrásait nem éli fel, mégis jólétet teremt. A hazai, fenntartható vidékfejlesztés stratégiájára és eszközeire tett javaslatok jelentős része nem csak Magyarországon, de a nemzetközi fejlesztésben is hasznos lehet.
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
Éppen száz évvel ezelőtt, 1920-ban jelent meg könyv alakban a szociológia és az újkori gondolkodástörténet egyik legjelentősebb műve. Most a kritikai kiadás alapján készült új fordításban olvasható Weber korszakos munkája, mely a helyzetünkről és magunkról való gondolkodás klasszikus kiindulópontja, nem csak szociológusok, történészek és a kultúratudományok, hanem mindenki számára, akit az újkor értelemtörténete érdekel.
Az élet sava-borsa
Horváth János életregénye
"A visszafelé úton ultimátumot adtak: ha meg akarom menteni a bőrömet, el kell vezetnem őket Májsay tartózkodási helyére. Visszavittek a Margit körútra, és félholtra vertek. A kihallgatás vezetője, dr. Balassa Bálint főhadnagy ezután úgy döntött, hogy vége a nyomozásnak, nincs értelme tovább vesztegetni rám az időt. Magát kinevezte ügyésznek, az ott közreműködő csendőröket bíróságnak, és kimondták a halálos ítéletet. Egy székre nyomtak, és felvittek a harmadik emeleti cellámba, mert nemhogy járni, lábra állni sem tudtam..."
Leírás
„A konzervativizmus nem elsősorban egy elmélet, hanem egy attitűd. Ez egyfajta életforma, vagy életmód, vagy életfelfogás. Csak akkor alvad elméletté, amikor valami kihívás éri. A konzervativizmus egy reakció, nem egy akció.”
„A konzervatív ember alázattal viseltetik, tud arról, hogy mennyi
mindenről nem tudunk. Ez a tudó nemtudás. Docta ignorancia.”
MELOCCO MIKLÓS – szobrászművész
„A területem csendes. Nincs jelszavam. Hacsak az nem, hogy a minőség esztétikai érték.”
SZIDIROPULOSZ ARCHIMÉDESZ – tanár, szociológus
„Hűség a nemzethez, hűség a barátokhoz, hűség a családhoz, hűség az elvekhez. Mindenekelőtt egy ilyen nemzeti elkötelezettségre gondolok, amikor a hűség szót kiemelem, mint konzervatív értéket.”
SOMOGYI GYŐZŐ – festőművész
„Ahová az ember letűzi a botját, elkötelezi magát, ahhoz a helyhez, ott fogja a boldogságot megtalálni.”
BÉRES JÓZSEF – vegyész
„A gondolat legyen jó és igaz. A természettel harmóniában tégy az ember érdekében. Gyógyíts anélkül, hogy ártanál, nemzeti és társadalmi felelősségtudattal, szorgalommal bizonyítsd igazad, munkád erkölcsi és anyagi hasznosságát!”
LENTNER CSABA – közgazdász
„Kötődjünk a hitünkhöz, kötődjünk a nemzetünkhöz, kötődjünk a hazánkhoz! Hogyha ezek az
alapfeltételek megvannak, ha ezek meglennének, akkor jó úton haladunk és versenyképesek leszünk és megmaradunk.”
FEHÉR ZSOMBOR – zenész, zeneszerző
„A nyelvünk annyira fantasztikusan le tudja írni a világot, és a zenénk is. Azt gondolom, hogyha
anyanyelvi szinten működik, akkor az működik mindenhol.”
SZVORÁK KATALIN – népdalénekes
„Próbálom átmenekíteni mindazt a tapasztalatot, ami bevált. A régi szokásokból is csak annyit,
amennyit, amit én jónak látok és ami működik.”
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Zárug Péter Farkas,Kolczonay Katalin |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 120 oldal |
Kötészet | keménytáblás |
ISBN | 978-963-414-904-0 |