Kihívások és válaszok

Az iszlám és Európa, az iszlám és a Nyugat feszültséggel és számos konfliktussal terhelt viszonya új kihívások elé néz. 2015–2016-ban alig néhány hónap leforgása alatt hatalmas migrációs hullám érte el Európát, s a menekültek és bevándorlók számottevő része az iszlám civilizáció országaiból érkezett. Mindeközben megszaporodtak az „Európa szívében” radikális iszlamisták (dzsihádisták) által végrehajtott terrortámadások, melyek százak életét követelték. Egyesek egyenesen „háborúról”, vagy legalábbis Európa, az európai kultúra fenyegetettségéről beszéltek.

Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.

Where are the third-wave democracies of Southern and Central/Eastern Europe to date, particularly as regards their media systems? And where are they heading for? How does the transfer of media institutions and cultures from more established democracies work in countries historically lacking democratic traditions? What are the lessons of the different levels of political and media democratisation in different countries, put in a comparative perspective? What is the current status of media freedom in third-wave democracies? What are the major media policy challenges in these countries to date?

Vámos Péter sinológus-történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a KRE BTK Kínai Tanszék habilitált docense. Kutatási területe Kína története és nemzetközi kapcsolatai, ezen belül a szovjet tömb és Kína viszonya, a magyar–kínai kapcsolatok és a kereszténység története Kínában. 2003-ban jelent meg a Magyar jezsuita misszió Kínában című könyve, 2008-ban látott napvilágot a Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956 című munkája, 2018-ban pedig az „Imáitokba ajánljuk magunkat.” A magyar jezsuiták levelei Kínából, 1923–1954 című kötete.

Fúziók korában élünk, hálózatok világában és minél több oldalról közelítünk meg egy-egy kihívást, annál könnyebben találhatunk rá választ és valós megoldást. Ehhez új térképekre van szükségünk, melyek nem nélkülözik a régiek bölcsességét és eszközeit, de kiegészítik őket a ma tudásával.
Ez az „Útikönyv” ebben a különleges geopillanatban segít eligazodni – 100 térképpel, ábrával, infografikával – mely térképet és iránytűt ad az olvasó kezébe…

A folyamatos gazdasági növekedés által teremtett össztársadalmi jólét mítoszáról mára bebizonyosodott, hogy tévút. Nem csak a társadalmi különbségeket növeli elviselhetetlen mértékűre, de ökológiai katasztrófával fenyegeti Földünket. A kötet a fenntartható gazdálkodás feltételeit mutatja be elvi oldalról; a vidéki gazdaságfejlesztés példáján keresztül pedig rámutat: a gyakorlatban is megvalósítható olyan modell, amely erőforrásait nem éli fel, mégis jólétet teremt. A hazai, fenntartható vidékfejlesztés stratégiájára és eszközeire tett javaslatok jelentős része nem csak Magyarországon, de a nemzetközi fejlesztésben is hasznos lehet.

Jól tudjuk, hogy a magyar társadalom csak akkor lesz képes sikeres válaszokat adni a 21. század globális kihívásaira, ha széles körben is polgárjogot nyer a fenntarthatóság szemlélete, az élhető természeti és társadalmi környezet megóvásának közös felelőssége. A fenntarthatóságot célként kitűző komplex nevelési munkában kiemelt szerepet játszik az iskola, amelynek – többek között – közvetítenie kell ezt a közös felelősséget a felnövekvő nemzedékek számára.

„Ha csak lírai költő lettem volna, ha az ír színház révén nem válok egy tömegmozgalom képviselőjévé, kötve hiszem, hogy az angol bizottságok fölveszik nevemet arra a listára, amelyről a Svéd Akadémia a díj elnyerőjét kiválasztja.”
Idézet William Butler Yeats, a Nobel-díja átvételékor elhangzott beszédéből