Hasonló termékek
Boldogságmutató
A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)
A becsület mezején
„Mire jó a lehajtható vászontető, ha az ember sohasem nézheti az eget, mert mindig rossz idő van?”
Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.
Mrs. Haroy, avagy a bálna emlékezete
„Luxemburgban, mondogatta bajszát simogatva, négy hónapig rossz idő van, nyolc hónapig meg az eső esik.”
Vízművek
„Ez az ország, amely Valère és Antonine hazája, szüntelenül repedezik, mint a tölgyfa, amibe villám hasított.”
Sóvárgás sárkányra
„Mi ellen harcolnak a lovagok, akik elindulnak, hogy megküzdjenek a sárkánnyal? Önmaguk ellen harcolnak, érti?”
Pátriárka
„Időnként nem tudja eldönteni, hogy tényleg a politikán ugranak-e össze, vagy inkább apa és lánya örökös veszekedéséről van szó.”
Regény, 1987
„Ez az ember írt egy cikket az Időjárásról. A Dagningen 1. oldalára volt nyomtatva, és a következő diadalmas címmel szökött az előfizetők szemébe: „A JÚLIUS JOBB VOLT, MINT AMIT AZ EMBEREK SZERETTEK VOLNA”
A Regény, 1987 című könyvében – melyért 1989-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját – Dag Solstad belső monológ formájában meséli el az 1960-as és 70-es években felnőtté váló generáció történetét, meghatározó közösségi élményeit.
Zavaros idők
„Ezekben a zavaros időkben nyilvánvalóan össze kell zárni, nem pedig megnyitni a sorokat…”
A Zavaros idők a szerző Birodalom-trilógiájának első, legismertebb kötete, amely a brit gyarmati uralom politikai és emberi visszásságaival foglalkozik. Később a trilógia első két kötetét Booker-díjjal jutalmazták.
Leírás
Juan Marsé, a nagy spanyol író, már nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. Legutóbbi regénye, Az álmok kalligráfiája mintegy összegzése és betetőzése a szerző sok, már ismerős motívummal átszőtt életművének. Ez a regény is a Franco-korszak első éveinek Barcelonájában játszódik, a Güell park környékén élő kisemberek, andalúziai bevándorlók, rongylabdát rugdosó utcakölykök, a kínai negyed prostituáltjai, cigányok és kenetteljes papok világában, ahol még elevenen él a köztársaság tiltott emléke.
Ringo, az érzékeny kamasz fiú szemével látjuk a negyed lakóit, a kocsma vendégeit, apját, a Patkányölőt, a megkeseredett egykori ellenállót, aki most már csak „a kék patkányokon” töltheti ki dühét, és a szerelemre éhes, öregedő Mir asszony románcát Alonso úrral, a volt futballistával. A vereség, a félelem és a tehetetlenség érzése telepszik rá mindenre, és még az érzékeit rabul ejtő Violeta iránti kamaszszerelem is furcsa, felemás történetté válik. Ringo megpróbálja helyrehozni a hibát, amikor egy részeg éjszakán beleejtett egy fontos levelet a csatornába. Csakhogy ebben a hazugsággal átszőtt világban semmi sem az, aminek látszik, és visszamenőleg lesz mocskos még az az egyetlen dolog is, ami szépnek és tisztának tűnt, és annyi szívfájdalmat okozott a kamasz fiúnak.
Ez Juan Marsé leginkább önéletrajzi regénye; az egykori ékszerésztanonc kamaszt itt már nem bújtatja álruhába, mint más regényeiben, és itt vall először örökbefogadása történetéről.
JUAN MARSÉ a kortárs spanyol irodalom egyik legnagyobb alakja, 1933-ban született Barcelonában. Magyarul megjelent regényei: Gyíkfarkak (2005, Magvető), Szerelmi dalok a Lolita Klubban (2006, Magvető), Utolsó délutánok Teresával (2008, Magvető).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Juan Marsé |
Megjelenés | 2017 |
Terjedelem | 368 oldal |
Kötészet | keménytáblás |
ISBN | 9789634142065 |
Fordító | Dobos Éva |
Sorozat | Valahol Európában |