„Akkora volt ennek az asszonynak a kiábrándultsága, olyan rettenete és olyan elviselhetetlen a szerelmi csalódása, hogy minden valóságérzékelése elhagyta, amikor ráfeküdt azokra a használhatatlan síndarabokra?"

Jonathan Garfinkel önéletrajzi regénye sokszor kacagtató, sokszor felkavaró és mindvégig lebilincselő vallomás szerelemről, cionizmusról, a zsidópalesztin konfliktusról és az együttélés lehetőségéről.

Mercé Rodoreda (1908-1983) a modern katalán irodalom legtöbbet fordított klasszikusa. Bár a Spanyol Polgárháború végétől negyvenhárom éven keresztül száműzetésben élt, és a kötetünkben szereplő két regény Genfben íródott, mindkettőben Barcelona ikonikus helyszínein zajlik a cselekmény: A Diamant tér főhősének tágabb értelemben vett otthona a város talán legkatalánabb negyede, Grácia, A Kaméliás utca Cecíliája pedig a híres sétálóutcára, a Ramblára jár ismerkedni, és nagy álma eljutni a Ramblán található operaházba, a Liceuba.

Ez a könyv nem irodalomtörténet, hanem költői történet. Nemcsak a szakembernek szól, hanem mindazoknak, akik mélyebben érdeklődnek az irodalom és a régi korok költészete iránt. Sőt, fel kívánja ébreszteni az érdeklődést e távoli kor költői iránt. A rendszerezés helyett azokra az érzelmi és gondolati mozgatókra irányítja a figyelmet, amelyek megindították és alakították a modern európai nyelvek első nagy lírai kibontakozását. És mindezt a 21. századi ember szemszögéből nézve, a jelenkori filológia és lélektan eredményeire építve teszi.

Miért ​azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük?

A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)

Fantasztikus elbeszélések, földön innen, földön túl.

Ábel egy napon arra ébred, hogy talált egy szót: Antaviana, melynek sürgősen jelentést kell keresnie. Burmában van olyan papagáj, amelyik katalánul beszél. Budapestnek egyszázalékos éterrel kevert köménymagolaj-illata van, és valahol a városban létezik egy szűk utca, melyet bábok laknak. Akármikor hazamegyünk, kiderülhet, hogy valaki más lakik ott. Ha jön a világvége, nem érdemes tovább várni a nászéjszakával.

„azt írja, hogy hét napig egyfolytában esett az eső, és akkor a szomszédos falu fölött megindult a szikla,  és akkora köveket szórt a falura,  mint egy tehén”