Szent_György Imre naplója hadifogságából

E kötet a szerzőnek, Szent-Györgyi Imrének második világháború utáni hadifogsági emlékiratait tartalmazza, melyek hadifogság alatti naplóinak bejegyzései alapján készültek.

Horváth János életregénye

"A visszafelé úton ultimátumot adtak: ha meg akarom menteni a bőrömet, el kell vezetnem őket Májsay tartózkodási helyére. Visszavittek a Margit körútra, és félholtra vertek. A kihallgatás vezetője, dr. Balassa Bálint főhadnagy ezután úgy döntött, hogy vége a nyomozásnak, nincs értelme tovább vesztegetni rám az időt. Magát kinevezte ügyésznek, az ott közreműködő csendőröket bíróságnak, és kimondták a halálos ítéletet. Egy székre nyomtak, és felvittek a harmadik emeleti cellámba, mert nemhogy járni, lábra állni sem tudtam..."

 A lakáskérdés az 1950-es években Magyarországon

A 19. század közepén kialakuló és máig érvényes lakáskérdésnek két probléma állt a középpontjában: hogyan lehet megfelelő otthont elfogadható áron az emberek rendelkezésére bocsátani, illetve milyen életformát, milyen életstílust hozzanak létre, támogassanak a felépülő lakások?
A könyv azt vizsgálja, hogy a hosszú ötvenes évek magyarországi sztálinizmusa milyen válaszokat adott ezekre a dilemmákra és hogy a válaszokból felsejlő "szocialista életmód" mennyiben befolyásolta az emberek hétköznapjait.

A vajdasági magyarok újfajta történelmi helyzettel, rendkívüli kihívásokkal szembesültek az 1990-es években: háborús körülmények között, Slobodan Milo¹eviæ rendszerének árnyékában kaptak lehetőséget a politikai önszerveződésre, autonómiájuk kereteinek előkészítésére. Egy kutatócsoport arra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítványának támogatásával, hogy minél alaposabban feltérképezze e különleges, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulásától az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáig tartó korszakot. A kötetben levő tanulmányok különbözők diszciplínák nézőpontjait kapcsolják össze, s kiegészülnek a kor jelentős szereplőivel készített mélyinterjúkkal és egy átfogó politikai kronológiával.

Az ÁVH szervezete és vezérkara 1953–1956

Kötetünk az 1953 júliusában átalakítani kezdett Belügyminisztérium szervezeti és személyi változásait térképezi fel 1956 októberéig, a forradalom kezdetéig. Nyomon követjük, hogy milyen következményekkel járt az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) visszaterelése a Belügyminisztérium szervezeti rendjébe, illetve azt, hogy miként virult tovább az ÁVH a Rákosi- korszak utolsó éveiben (is), eluralva megregulázásra szánt anyaintézményét.

A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.

Ausztria ​és Magyarország 1867–1918 között államszervezetileg is kapcsolatban állt egymással. Az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán azonban útjaik és történelmi fejlődésük elvált egymástól. A 20. század első harmadában a két ország európai szintű gondolkodói részéről ugyan több kísérlet történt országaik közelítésére és a dunai térség államainak együttműködésére, de a nagyhatalmi politika és a nemzeti rivalizálás végül meghiúsított minden összefogást.