Színházantropológiai szótár

A kézikönyv célja, hogy bővítse tudásunkat a színpadi test lehetséges megjelenéseiről és az előadás dinamikájára adott nézői válaszreakciókról. Az egyensúlyról, az ellentétről, a montázsról és egyéb színpadi technikákról szóló gyakorlati fejezeteket olyan elméleti szócikkek követnek, mint a Szöveg és színpad vagy a Tágítás. A szerzők az előadóművészek összetett mesterségét, titkos művészetét helyezik kutatásaik középpontjába.

1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.

Antológiánk a kortárs, a modern és a középkori katalán irodalmat bemutató Katalán könyvtár nyolcadik kötete. A sorozatot, amelynek első hét kötete 1997 és 2004 között jelent meg, a Kiadó évenként két újabb művel szándékozik gyarapítani. A Katalán könyvtár előző, hasonló gyűjteményétől eltérően (A gondviselés szeszélye, Íbisz Könyvkiadó, 1998), amelyben kétharmadrészt már elhunyt szerzők munkái szerepelnek, jelen válogatás kizárólag kortárs alkotók elbeszéléseit tartalmazza.

A dolgok oldalán a 20. századi francia költészet klasszikusa. Nemcsak a későn induló Francis Ponge pályáján mérföldkő, de nélküle éppúgy elképzelhetetlen a nouveau roman, mint a Tel Quel csoport későbbi működése is.

Jesús Moncada nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, hiszen sorozatunk részeként 2004-ben megjelent legsikeresebb, sok nyelvre lefordított regénye, A folyók városa, amelyet Balkó Ágnes így jellemzett a Nagyvilágban (2005/9.): „Dúsan burjánzó képek, tapintható tárgyak, eleven életek – itt minden jelzőnek és igének színe, íze, illata van.” Terveink közt szerepel a regény újbóli kiadása.

LLORENÇ VILLALONGA (Palma de Mallorca, 1897–1980) a modern katalán irodalom egyik nagy klasszikusa. Legjelentősebb műve, az 1961-ben csonkítva, majd 1966-ban végleges változatban megjelent és azóta tizenöt nyelvre lefordított Mallorcai udvarház, lírai képet fest a sziget arisztokráciájának hanyatlásáról. Főhőse, Toni de Bearn eladósodott birtokos, a XIX. század Spanyolországában él ugyan, de gondolatvilágát a XVIII. századi francia felvilágosodás eszméi hatják át. A racionalitásnak engedelmeskedve megkérdőjelezi a legszentebb hagyományokat, köztük a tételes vallást, és tudomásul veszi, hogy a társadalmi hierarchia addigi rendje leáldozóban van.