Hasonló termékek
Örmény élet az Oszmán Birodalomban
Az Oszmán Birodalomban élő örmények történelmének kutatását hosszú időn keresztül az első világháború idején történt genocídium határozta meg. Elke Hartmann jelen kötetében az ezt megelőző korszakba kalauzolja el az olvasót.
A förtelmes kereskedelem
A rabszolga-kereskedelem és a rabszolga tartó rendszerek kialakulása az újkori Észak-Amerikában
A könyv két olyan szakterület történetének összefoglalását tartalmazza, amelyekről magyarul alig olvasható korszerű szakirodalom. Ezek a kora újkori atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem története, illetve annak bemutatása, hogy milyen jellegű rabszolgatartó rendszerek alakultak ki az észak-amerikai brit gyarmatokon a 17-18. században. A könyv fontosságát részben az adja, hogy e két tárgyalt szakterület újabb kutatási eredményeit közvetíti a magyar közönség felé.
Követhető-e Jézus
Követhető-e Jézus? Sokan úgy gondolják, Jézus különleges személye és nagysága utánozhatatlan. Valóban, elhívása speciális és megismételhetetlen. Azonban a Jézus-történet evangéliumokká formálódó elbeszélései mégsem pusztán az Isten Fiának, a Messiásnak a bemutatását végzik el.
Sokféle modernitás
Merre haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.
Az emlékezet száz éve
Így látja az utókor az örmény népirtást
A törökországi örmények 1915-ös genocídiuma a XX. század első nagy népirtása volt, de már nem első üldöztetése a keleti kereszténység legősibb és legsajátosabb csoportjának. Az örmények népirtását a török állam mindig is tagadta, és az antant háborús propagandájának minősítette.
Az emlékezés térképei
Magyarország és a nemzeti azonosság 1989 után
A társadalmi emlékezet: térkép. Megmutatja, hol a helyünk a világban. A magyar nemzeti emlékezet térképeit e könyvben egyszerre rajzolja az állam, valamint olyan egyének, akiknek a hovatartozása kényszerűen megkérdőjeleződött a 20. század folyamán.
A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója Kelet-Európában
A kötet tanulmányai a kelet-európai államok történelmének egyes problémakörein át vizsgálják a történetírás és a nemzetállami legitimáció közötti kapcsolatot. A rendszerváltás utáni régi-új nemzetállamok nemzeti közösségeinek létrehozásában − a 19. századhoz hasonlóan − a történészekre kitüntetett szerep hárult. A kötet tanulmányai is jelzik a sokirányú tevékenységet az új, „nemzeti” múlt létrehozására.
Leírás
A 20. század első nagyobb népirtása 1915-ben kezdődött, amikor az oszmán-törökök örmények százezreit deportálták és gyilkolták meg. Az első világháború után kiderült, az áldozatok száma megközelítette a másfélmillió főt. „A sivatagban élhetnek, de másutt sehol” – jegyezte meg Talat pasa – az örmény népirtás első számú kitervelője az örményekkel kapcsolatos elképzelését. Ez a mondat foglalja össze talán leginkább a korabeli oszmán politikai elit cinikus és embertelen gondolatmenetét, melyet később európai körülmények között egy másik politikai ideológia is végrehajt, s amely holokauszt néven mindannyiunk történelmévé válik.
Egy évszázaddal később az örmény genocídium továbbra is viták tárgyát képezi. Törökország máig nem hajlandó elismerni ennek megtörténtét, az események örmény és török narratívája merőben eltér egymástól. Jelen kötetében Ronald Suny – ellentmondva a török nacionalista mítoszoknak, propagandának és tagadásnak – egyedülálló módon mutatja be az eseményeket. Hogy a felmerülő kérdésekre válaszoljon, számos levéltári dokumentumot és szemtanúi beszámolót használ fel. A könyv felejthetetlen krónikája annak a kataklizmának, amely mintául szolgált az évszázad népirtásainak és az emberiség ellen elkövetett bűntetteknek.
A kötet elnyerte 2015-ben a Financial Times Summer Books selection valamint 2016-ban az Association for Slavic, East European, & Eurasian Studies által adományozotttt Wayne S. Vucinich Book Prize díját.
Ronald Grigor Suny 1940-ben született Philadelphiában, 1962-ben végzett a Swarthmore College-ban, a doktori címét a Columbia Egyetemen szerezte meg 1968-ban. Karrierjét az Oberlin College-ban kezdte meg, majd a Michigani- később a Chicagói Egyetem professzora lett. 2013-ban elnyerte a Berlini Amerikai Akadémia díját.
Ronald Grigor Suny nemzetközileg elismert kutatója a Szovjetunió és a poszt-szovjet térség történetének, kutatási területe a nacionalizmus, az etnikai konfliktusok, az érzelmek és a politikai döntéshozatal összefüggései. Több monográfiája jelent meg a dél-Kaukázus és az örmény történelem vonatkozásában is.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ronald Suny |
| Megjelenés | 2016 |
| Terjedelem | 384 |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789634141372 |
| Fordította | Fejérvári Boldizsár |