Hasonló termékek
Belga-Németalföld újkori története (1384-1830)
A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmányos rendszer létrejöttéről és működésének első két évtizedéről és Belgium 1920. századi történetéről az utóbbi évtizedekben minőségi összefoglalások jelentek meg magyar nyelven, másfelől pedig azért, mert a szerző kizárólag az újkori történelem századainak vonatkozásában érzi magát eléggé kompetensnek ahhoz, hogy efféle szintézissel kísérletezzék.
A héber nyelv revitalizációja
A héber nyelv revitalizációja a nyelvtörténetnek egy páratlan esete. Azok a teológiai, vallásfilozófiai, létértelmezési alapfogalmak, amelyeket a Biblia hordoz, úgymint az egyiptomi kivonulás hagyománya, a Peszách, vagy a Szövetség, a Berít fogalma, a Dekalógus, a messianizmus mind-mind fokozatosan alakult ki és nyerte el le nem zárt, máig élő és formálódó alakját.
1989 - Diszkózene a Kvangbok sugárúton
1989 nagyon fontos a magyar–koreai kapcsolatok szempontjából is. Február elsején Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesített Dél-Koreával, amire a KNDK rendkívül feszülten reagált. Az 1956-os forradalom után ugyanis másodszor fordult elő, hogy az észak-koreai vezetés nagyot csalódott a magyarok ideológiai megbízhatóságában.
A nemzetek létjoga
Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.
Leírás
A könyv az örmények útját vizsgálja az Oszmán Birodalom kései éveitől a közel-keleti számkivetettetés első évtizedeiig. A kiterjedt kutatásokon alapuló rekonstrukció az "oszmán-örmény" történelem eme válságos időszakának néhány fontos epizódjára fókuszál: az anyaországi mindennapokra a népirtás előestéjén; az árvák és a nők helyzetére a népirtás után; az örmény túlélők első generációjának anyaországról őrzött emlékeire; a szíriai és libanoni újrakezdésre, valamint a menekülttáborokból új városi környezetbe érkező menekültekre. A könyv számos forrásanyag (archív dokumentumok, emlékiratok, sajtócikkek, valamint többek között Párizsban, Nantes-ban, Bejrútban, Kairóban, Aleppóban, Bécsben és Jerevánban fellelt ritka könyvek) felhasználásával új nézőpontot kínál e témák értelmezéséhez.
VAHE TACHJIAN Libanonban született, doktori fokozatát történelem és civilizáció szakon szerezte a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-on. Kutatási témái közé tartozik többek között Kilikia, Szíria és Libanon két világháború közti francia megszállása, az örmények oszmán birodalombeli története és a közelkeleti menekültproblémák. Tachjian a berlini központú Houshamadyan projekt vezetője, amelynek célja az egykori Oszmán Birodalomban élő örmények helyi történelmének, mindennapi életének, kultúrájának rekonstrukciója és emlékezetének vizsgálata. A szerző 2016-tól a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Intézetének tudományos munkatársa.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Vahe Tachjian |
Megjelenés | 2019 |
Terjedelem | 216 oldal |
Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
ISBN | 9789634144571 |
Fordító | Mikó Katalin, Szőts Dávid |
Sorozat | Studia Armenologica Hungarica |