A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.

Keszthely társadalma 1740-1849

A szerző nem egyszerűen adalékokkal szolgál egy korszak történetéhez, különösen nem pusztán tények tengerét hozza a felszínre: a kötet alapján részben újraírható a vizsgált időszak, a 18. század második és a 19. század első felének magyar társadalomtörténete.

A monográfia a területi kiterjedése, gazdasági fejlettsége, lakosainak lélekszáma, közigazgatási szerkezete és történelmének alakulása alapján Magyarországgal számos hasonlóságot mutató, homogén nemzetállamnak tekinthető Portugália huszadik századi fejlődésének mérföldköveit tekinti át.
A négy fejezetből álló mű történeti, kronológiai és geopolitikai elemzései 2014-ig ívelnek. Portugália elmúlt száz évének történelmét három köztársaság sorsának alakulása és az ország Európai Uniós tagsága keretében mutatja be.

A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.

Jelen kötet írásai többek között arra keresik a választ, hogy mit jelent a magyarságnak Erdély, és miben áll Erdély jelentősége politikai, történeti, kulturális, művelődési és gazdasági értelemben. A bevezető tanulmány mindezen túl azokat a folyamatokat és összefüggéseket igyekszik feltárni, amelyek a középkortól kezdve végül Erdély Romániához csatolásához vezettek.

Zachar Péter Krisztián kötete az 1848/49-es szabadságharc korai szakaszába, az önvédelmi háború kezdeti időszakába enged betekintést. A szerző arra vállalkozott, hogy a hazai szakirodalmi feldolgozások, forráskiadványok és levéltári állagok mellett elsősorban a bécsi Hadilevéltár anyagainak, illetve az osztrák-német történetírás legújabb eredményeinek hasznosításával rajzolja meg a magyar nemzettudat számára oly meghatározó, Pákozd-Sukoró térségben lezajlott első sikeres csatát követő hónapok történéseit.

Eckhardt Tibor emlékiratai

Sándor jugoszláv király meggyilkolásának számos részletét máig homály fedi. Igen keveset tudunk az 1934-es marseille-i merénylet előkészítéséről, az elkövetők és cinkosaik pontos kilétéről, valamint arról, milyen erők álltak a bűncselekmény mögött. A nemzetközi politika hivatalos körei Budapestet kívánták felelőssé tenni a merényletért. Végül népszövetségi eljárás indult az ügyben, mely Magyarországot felmentette a vádak alól.