Hasonló termékek
Dráma a tanteremben
Történetek cselekvő feldolgozása
A tettre kész néző
A magyar színház olyan régmúlt és kortárs jelenségeit elemzi, amelyek kollaboratív munkaformákon és a kontingencia dramaturgiáján alapulnak, továbbá arra példák, hogy milyen „theatronban” válhatnak a színházcsinálók cselekvő közösséggé, a nézők „tettre késszé”, az előadás pedig a kritika időterévé.
A dráma mint társadalomkutatás
Ebben a kötetben a különböző drámás/színházi műfajok és eljárások mint kutatási tevékenységek kapnak új értelmet. Ez azt jelenti, hogy a közönség részvételén alapuló drámás formák (társadalmi-színházi előadások, közösségi performanszok, drámapedagógiai foglalkozások) nem csak a kutatás tárgyát képezik, hanem a kutatás módszerének, reprezentációs lehetőségének, sőt modelljének tekintjük őket. A dráma tehát a kutatás számára a társadalmi kapcsolatok és összefüggések megjelenítésének,újrafogalmazásának, értelmezésének és megváltoztatásának a terepét jelenti.
Pesti magánszínházak a két világháború között
Transzatlanti hatások, lokális érdekvédelem
Új utak a pszichoterápiában
A kötetet ajánljuk minden olyan szakembernek, aki szeretne átfogó képet kapni a kognitív viselkedésterápiák új hullámához kapcsolódó terápiás módszerekről. A kötet a Benda Kálmán Szakkollégium Pszichológiai Műhelyének együttműködésével valósult meg.
Héber üdvözlőversek és a peregrináció
Egy ötfős magyar kutatócsoport az elmúlt évek során a keresztény hebraisztika eddig ismeretlen darabjainak feltárását tűzte ki célul: 17. századi héber nyelvű köszöntőversek (carmina gratulatoria) vizsgálatát, amelyeket a korabeli külföldi egyetemeken tanuló (peregrinus) magyar protestáns diákok egymásnak írtak.
Ha a néző is résztvevővé válna
Kísérletek a színház és a közönség viszonyának újragondolására
Az európai hagyományok szerint a színház épületében a néző rendszerint a megvilágított színpadtól elkülönítve, az elsötétített nézőtéren foglal helyet, és onnan nézi az előadást. Csendben marad, jelenlétét és tetszését csak a megfelelő pillanatokban és a megfelelő módokon nyilvánítja ki. A konvenciók tiszteletben tartása és követése kényelmessé, kiszámíthatóvá és biztonságossá teszi a színészek és a közönség találkozását mindkét oldal számára.
Új Néző
Társadalmi színházi kísérlet Magyarországon
Az Új Néző társadalmi színházi program 2010 augusztusában valósult meg két Borsod megyei faluban, Ároktőn és Szomolyán. Az Új Néző az első olyan kísérlet volt Magyarországon, amely a színház eszközeit használva hozott létre nyilvános teret lokális társadalmi kérdések, köztük az etnikai feszültségek kollektív megfogalmazására és megtárgyalására. A program középpontjában a közönség részvételén alapuló színházi akciók álltak, amelyek témáit minden esetben a helyi viszonyok adták. A performatív társadalmi beavatkozáshoz egy társadalomtudományi akciókutatás is kapcsolódott, ennek eredményeit tartalmazza a kötet.
Leírás
Ez a színházi nevelés területét vizsgáló kötet arra vállalkozik, hogy egyfelől helyzetképet adjon az országos helyzetről, másrészt szakterületekre, műfajokra és fogalmakra fókuszáló elemzéseken keresztül betekintést nyújtson a terület fontosabb témáiba. Tíz évvel az első országos kutatás után, 2023 tavaszán önbevalláson alapuló, országos adatgyűjtést folytatott a Károli Gáspár Református Egyetem Színházpedagógiai és Színházszociológiai Kutatócsoportja. Az eredmények kiértékelését és az elmúlt tíz évben bekövetkező változásokat Cziboly Ádám e kötetet nyitó tanulmányában mutatja be. Golden Dániel a korszerű tanulás forrásalapú, folyamatalapú és problémaalapú megközelítési módjai felől tekint a kirajzolódó „nagyképre”, és a részvételiséget is egyfajta pedagógiai komponensként azonosítja. Gemza Melinda tanulmánya a fenntarthatóság szempontjából érvel amellett, hogy a kőszínházak felelősséget vállaljanak a társadalom állapotáért, amelynek egyik lehetséges útját a debreceni Csokonai Színház ifjúsági programja modellálja. A színházi nevelés legnagyobb hagyománnyal rendelkező képződményében, a TIE műfajában vizsgálja a színház és az interakció viszonyát Bethlenfalvy Ádám, aki jeles szakemberekkel készült interjúk alapján elemzi a forma magyarországi alakulásának kulcsmozzanatait. Szemessy Kinga és Végvári Viktória a kortárs tánc- és bábelméletek mély megértettségéről tanúskodó kollektív esszéje a „cselekvő anyag” felől járja körül a részvétel folyamatát. Kiss Gabriella tanulmánya pedig a kortárs magyar szcéna olyan előadásait elemzi, amelyek folyamatorientált esztétikai gyakorlatának innovációja a kollaboratív munkaformák heterarchikus voltára és a kontingencia dramaturgiájára vezethető vissza.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kiss Gabriella, Bethlenfalvy Ádám |
| Megjelenés | 2024 |
| Terjedelem | 174 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-646-115-7 |
| Sorozat | Károli könyvek - Tanulmánykötetek sorozat |