Hasonló termékek
Isten gazdagsága
A kereszténység szentháromsági istenképe
A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.
Tudás az időben
A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a tudás általuk vizsgált területén valamilyen fordulópontot mutassanak be, ahol a korábbi elképzelésekben vagy az alkalmazott (kísérleti vagy gondolkodási) módszerekben valamilyen változás következik be, valami új jelenik meg. A Tudás az időben cím éppen arra utal, hogy az itt közreadott tanulmányok a tudás episztemológiai jellemzőit történeti változásukban követik nyomon.
A Leibniz-Clarke levelezés
Az újkori filozófia iránt érdeklődő magyar olvasók előtt sem Isaac Newton, sem Gottfried Wilhelm Leibniz alapgondolatai nem ismeretlenek. Mindketten az új tudomány és világkép alapvetésén munkálkodtak.
Jacques Maritain
A tanulmánykötet Jacques Maritain, a XX.századi francia neotomista filozófus gondolatvilágának néhány jellegzetes témakörébe nyújt bepillantást. Maritain alkotó módon járult hozzá a keresztény bölcselet fejlődéséhez, Aquinói Szent Tamás korszerű értelmezéséhez, az európai humanista és perszonalista gondolkodáshoz, az egyház szociális tanításának, katolicizmus és politika viszonyának, az emberi jogok elméletének korszerű megfogalmazásához.
A keletkezés ontológiája
A végtelen fenomenológiája
Szabó Zsigmond sorozatnyitó könyve, mely világosságánál és pontos elemzéseinél fogva méltán érdemelte ki a 2004-ben először kiosztott díjat, az első magyar monográfia Maurice Merleau-Ponty-ról, a XX. század egyik legnagyobb hatású francia gondolkodójáról.
Útkereső értelmezések
- A Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáiból.
Leírás
Márpedig a jog megalapításának, felavatásának, igazolásának művelete, a törvénykezés is egy puccsszerű, erőszakos fordulat, azaz performatív, tehát szükségképpen interpretatív erőszak formájában zajlik le, mely erőszak önmagában se nem igazságos, se nem igazságtalan, mivel semmiféle igazságosság, semmilyen előzetes és korábbi alapító jog, semmilyen előzetesen létező alapítás, per definitionem, nem tud sem kezeskedni érte, sem ellentmondani neki, és érvénytelenné tenni sem tudja. Az intézményesítést végző nyelv performativitásának vagy uralkodó interpretációjának vonatkozásában semmilyen igazoló diskurzus nem tudja betölteni a metanyelv szerepét, de nincs is ilyenre szükség.
A beszéd önmagában, épp önnön performatív hatalmában saját határába ütközik. Javaslom, hogy a szerkezetet átemelve és általánosítva nevezzük ezt misztikusnak. Az alapító aktus erőszakos szerkezetébe egy csönd van befalazva. Befalazva, körbefalazva, mert ez a csönd nem külsődleges a nyelvhez képest. Ebben az értelemben kísérelném meg értelmezni, túl a puszta kommentáron, azt, amit Montaigne és Pascal a tekintély misztikus alapjának nevez. [...]
A jog az így jellemzett szerkezetében lényegileg dekonstruálható, akár azért, mert interpretálható és megváltoztatható szövegrétegeken alapszik, és ezekre épül rá (ez a jog lehetséges és szükséges átalakítása, néha megjavítása adja a jog történetét), akár azért, mert végső alapja per definitionem nincs megalapozva. Az, hogy a jog dekonstruálható, nem szerencsétlenség. Ebben rejlik a történeti fejlődés politikai esélye.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Jacques Derrida |
| Megjelenés | 2016 |
| Terjedelem | 92 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
| ISBN | 9789634140511 |
| Fordító | Kicsák Lóránt |
| Sorozat | Rezonőr sorozat |