Hasonló termékek
A folyók városa
Jesús Moncada (1941–2005) a szülővárosát, az Ebró-parti bányászvárost örökíti meg e könyv, fő műve lapjain. A városka 1971-ben tűnt el egy hatalmas víztározó hullámai alatt, a Franco-féle modernizációs törekvések eredményeképp. A bányászok, hajósok és hajóépítők azonban foggal-körömmel harcoltak a megmaradás jogáért, a város közössége nem vállalta, hogy sorsa a szétszórattatás legyen. Annyit sikerült elérniük, hogy az ezeréves múltú régi település helyett a vízierőmű-vállalat kárpótlásképpen felépített egy másikat, ahová a régi városból száműzöttek átköltözhettek, s ha otthonaikat nem is, de közösségüket megőrizhették.
Keats levelei
Keats viszonylag későn kezdett írni, s nem volt még egészen huszonhat éves, mikor tüdővészben meghalt. E roppant szűkre mért idő alatt azonban megírta azokat a remekműveit, melyekben – Szerb Antal szerint – „a költő »intenzitásában« már olyan igazságokról beszél, amelyek túl vannak megismerésünk határain – és elfog bennünket a horror sacri”.
A kiegyezés és a dualista korszak emlékezete Közép-Európában
A dualista korszak fél évszázada Közép-Európa modern történetének meghatározó idõszaka volt. Jelen kötetünk magyarországi, csehországi, lengyelországi, romániai és szlovákiai kutatók az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttének 150. évfordulójára készült tanulmányait tartalmazza.
A titkos történelem
MICHAEL HULSE (1955) angol fordító, kritikus és költő. 1978-ban Dole Queur című versével megnyerte az első Nemzeti Költészeti Versenyt, amelynek zsűrijében Ted Hughes, Fleur Adcock és Gavin Ewart foglalt helyet. 1980-ban Eric Gregory-díjat nyert, 1991-ben Cholmondeley-díjat. Az egyetlen költő, aki a Bridport Költészeti Díjat két alkalommal is megkapta (1988, 1993).
Sehol sem teljesen jelen
A Cortázar-életműsorozat legújabb kötete az eddig ismeretlen, esszéíró Cortázarral ismertet meg bennünket, aki éppolyan izgalmas és sokszínű, játékos és váratlan, mint a novella- vagy a regényíró.
Szerelmeslevelek Sztálinhoz
Juan Mayorga spanyol drámaíró 1965-ben született Madridban. Filozófia és matematika szakos diploma után a történelem és az esztétika területén folytatja kutatásait, számos tanulmányt ír Walter Benjaminről, Ernst Jüngerről, Georges Sorelről, Donoso Cortés-ről, Carl Schmittről és Franz Kafkáról.
Itt és most
Ez az elbeszéléskötet az életműsorozat negyedik része.
Játékok
A kötet novellái a XX. századi világirodalom kiemelkedő, briliáns mesterségbeli tudással, hihetetlen leleményességgel, képzelőerővel és érzékenységgel megírt rejtélyes darabjai.
Leírás
Matei Vişniec az egyik legtöbbet játszott európai drámaíró. Megvilágító és sokszor groteszk perspektívájára jellemző a címadó dráma kerete: Jurij Petrovszkijt, ezt a fiatal, de már díjakkal elhalmozott szovjet írót azzal a rangos feladattal bízza meg az Írószövetség, hogy rövid elbeszélések segítségével vezesse be egy elmegyógyintézet ápoltjait a kommunizmus történetébe. „Vesse latba egész tehetségét és hazafiságát – szól a dicső megbízatás –,hogy elmebetegeinket is táplálhassa a remény, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyújtott a világ dolgozóinak szívében…” A kötetben Vişniec kilenc drámáját adjuk közre magyar nyelven.
Matei Vişniec (1956 Rãdãuþi) román–francia drámaíró és zsurnaliszta, aki mind román, mind pedig francia nyelven tucatnyi nagy hatású drámát írt. Romániában a Bukaresti Egyetemen filozófiát tanult, majd 1977-ben fordult a drámaírás felé. Az ezt követő tíz évben húsz drámát írt, ám a romániai cenzúra mindet betiltotta. 1987-ben franciaországi meghívást kapott, azóta főként franciául publikál, és felvette a francia állampolgárságot is. A kommunista rezsim bukását követően Matei Vişniec az egyik legtöbbet játszott román drámaíróvá lépett elő, akinek több mint 30 darabját mutatták be Romániában, és a magyarországi színházak is előszeretettel tűzik műsorukra frivol és váratlan fordulatokkal teli írásait.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Matei Vişniec |
| Megjelenés | 2012 |
| Terjedelem | 648 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632364940 |
| Fordította | Kovács Kázmér, Németi Rudolf |