Hasonló termékek
A tőkén túl II.
Közelítések az átmenet elméletéhez - II. rész: A szocialista kritika történelmi öröksége
A tőkén túl 1995-ben jelent meg angolul Londonban s még ugyanabban az évben New Yorkban. A rákövetkező években számos egyéb nyelven is kiadták, miközben a szerző szülőhazájában, Magyarországon csupán egy-egy részletével találkozhattak a társadalomtudományok iránt érdeklődők, egészen 2008-ig, amikor a monumentális, négyrészes munka első része kiadónknál megjelent magyar fordításban.
Szellemhívók és áldozárok
A Szellemhívók és áldozárok kötetcím az amerikai őslakos vallások két fontos jelenségét nevezi meg. A szellemhívó szó az inuit (eszkimó) angekok, dán ndemaner kifejezés pontos fordítása, régi magyar áldozár (áldozópap) szavunk pedig itt az azték és inka vallási specialistára utal. A kötet ennek megfelelően tagolódik három egy inuit, egy azték és egy inka vallástörténeti részre.
Háború béke idején
Az első világháború ért véget 1918 novemberében. Oroszországban és Kelet-Európában majd egy évvel később zárult le, miközben itt és Európa más területein is olyan konfliktusok sorozatát robbantotta ki, melyek egészen 1923-ig tartottak.
Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 1.kötet
A kötetek az 1918. novemberi forradalom és a császárság bukását követő Németország két meghatározó korszaka, a weimari köztársaság (1919–1933) és a nemzetiszocialista diktatúra (1933–1945) egyedülálló elemzését és forrásfeltárását tartalmazzák.
Válogatott politikai írások
A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a francia kultúra és politikai gondolkodás iránt, a szűkebb szakmának éppúgy, mint a nagyközönségnek.
A tőkén túl III.
Közelítések az átmenet elméletéhez. III. rész A tőkerendszer strukturális válsága
A tőke–munka–állam hármas viszonylata meg-megújuló válságok és leküzdésük sorozatán át futja be fejlődési pályáját. Ám napjainkban újfajta, állandósult válságát éli a tőkeviszony változataira alapozott globális tőkerendszer. Egyre mélyülő strukturális válságba süllyed, s ennek már nincs sem békés, sem háborús megoldása a tőkeviszony keretein belül. Elkerülhetetlenné válik a tőke mint a társadalmi újjátermelést ellenőrző szerves rendszer strukturális alternatívájának megalapozása. Ennek elméleti megindoklásával foglalkozik kötetünk.
1914-1918, Az újraírt háború
A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.
A tőkén túl IV.
Közelítések az átmenet elméletéhez. IV. rész. A tárgyalt témákhoz kapcsolódó tanulmányok
1995-ben jelent meg Londonban és New Yorkban a tőkeviszony és a tőkerendszer velejáró korlátait s meghaladásuknak történelmi lehetőségeit elemző, monumentális, angol nyelvű filozófiai mű, amelyet azóta gyakran a szerző „opus magnumaként” emlegetnek világszerte. Ennek befejező, negyedik része jelenik meg most magyarul.
Leírás
A holokauszt egyedül a német történelemből nem megmagyarázható. Az 1880-as éveket követően - az előretörő nacionalizmus és társadalmi válságok hatására - egész Európában ugrásszerűen felerősödött az antiszemitizmus. Anélkül, hogy a német tettesek bűnét kisebbítené, Götz Aly történész kimutatja, hogy a sok helyütt megmutatkozó rivalizálás és irigység, diszkrimináció és pogromok hogyan ágyazták meg a talajt a későbbi deportálásokhoz és gyilkosságokhoz.
A zsidók legyilkolását a németek irányították. Ők egyedül felelősek azért, hogy kitört a világháború, amely a legfontosabb feltétele volt annak, hogy kiiktatódjon jog és morál. De az Európában élő zsidókon és más kisebbségeken végrehajtott tömeggyilkosságokat a német kezdeményezők képtelenek voltak egymaguk végrehajtani, mindenütt szükségük volt a helyi politikusok, szervek és lakosság munkamegosztásos alapú együttműködésére.
Götz Aly könyvében leírja, hogyan és milyen érvekre támaszkodva kelt életre 1880 után a modern antiszemitizmus Európa szinte minden országában, miként erősödött egyre, és mi módon váltak a demokratikus pártok is felvevőképessé irányába. Vizsgálat alá veszi a gazdasági, társadalmi és lélektani okokat, a nacionalizmus, demokrácia és zsidóellenesség között mutatkozó összefüggéséket, leírja többek között az orosz, ukrán, román és lengyel pogromokat, a "sajátos magyarországi esetet", az állítólag rosszul jártak irigységét a művelődni és feltörekedni vágyó zsidókkal szemben, a kelet-európai bevándorlók elleni félelmet Franciaországban. Ily módon a szerző felvázolja a modern antiszemitizmus panorámáját, és elsőnek vet átfogó pillantást arra az európai előtörténetre, amely lehetővé tette a holokausztot.
A könyv 2018-ban megkapta az igen jelentős németországi Geschwister Scholl-díjat, amelyet minden évben olyan könyvnek adnak, amely "szellemi függetlenségről tanúskodik, és serkentőleg hat a polgári szabadságra, erkölcsi, intellektuális és esztétikai bátorságra, valamit ösztönzést ad jelenbéli felelősségtudatunknak."
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Götz Aly |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 384 oldal |
| Kötészet | puhatáblás, kartonált |
| ISBN | 9789634145417 |