A jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzői elmélyedést kínálnak az olvasó számára, illetve korszakokon átívelő fejlődésrajzot adnak a levél történeti forrásként való értelmezését célzó vizsgálatukkal.

Zachar Péter Krisztián kötete az 1848/49-es szabadságharc korai szakaszába, az önvédelmi háború kezdeti időszakába enged betekintést. A szerző arra vállalkozott, hogy a hazai szakirodalmi feldolgozások, forráskiadványok és levéltári állagok mellett elsősorban a bécsi Hadilevéltár anyagainak, illetve az osztrák-német történetírás legújabb eredményeinek hasznosításával rajzolja meg a magyar nemzettudat számára oly meghatározó, Pákozd-Sukoró térségben lezajlott első sikeres csatát követő hónapok történéseit.

E könyvünkkel, "A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában" egy új sorozatot indít útjára az ELTE-BTK Kelet Európa Története Tanszék a L'Harmattan könyvkiadó támogatásával.

A Magyar nyelvtörténeti tanulmányok címmel készült kötet Honti László magyar és uráli nyelvtörténeti írásai köréből válogatott tanulmányait tartalmazza. A könyv három fejezete: „A magyar nyelv őstörténetéről”, „A magyar nyelv történetéről” és „A magyar nyelv nem rokoni kapcsolatairól”. A kötetben szereplő írások eredetileg is mind magyar nyelvűek, ezek megjelentetésével az is célunk, hogy az egyetemi oktatásban tankönyvként is használható kötetet adjunk közre.

A rabszolga-kereskedelem és a rabszolga tartó rendszerek kialakulása az újkori Észak-Amerikában

A könyv két olyan szakterület történetének összefoglalását tartalmazza, amelyekről magyarul alig olvasható korszerű szakirodalom. Ezek a kora újkori atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem története, illetve annak bemutatása, hogy milyen jellegű rabszolgatartó rendszerek alakultak ki az észak-amerikai brit gyarmatokon a 17-18. században. A könyv fontosságát részben az adja, hogy e két tárgyalt szakterület újabb kutatási eredményeit közvetíti a magyar közönség felé. 

A dualista korszak fél évszázada Közép-Európa modern történetének meghatározó idõszaka volt. Jelen kötetünk magyarországi, csehországi, lengyelországi, romániai és szlovákiai kutatók az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttének 150. évfordulójára készült tanulmányait tartalmazza.

Bourdieu munkásságára és az „új institucionalista” szociológiára támaszkodva Brubaker összehasonlítja korunk és a két világháború közti időszak nacionalizmusait, és elméleti szempontból árnyalt, történelmi vonatkozásokban gazdag képet nyújt az „Új Európa” egyik legfontosabb problémájáról.