A tanulmánykötet a szerb és horvát nemzeti mozgalom adottságainak, célrendszerének alakulását, a Habsburg-monarchiával kapcsolatos elképzeléseinek formálódását, a nemzetállami törekvések megjelenését, és azok magyar fogadtatását követi végig az 1848-as forradalomtól az 1880-as évek közepéig. A délszláv nacionalizmusok integratív és exkluzív vonásainak elemzése mellett bemutatja a korszak meghatározó szellemi áramlatának, a liberalizmus recepciójának jellegzetességeit, a nemzeti léthelyzetből fakadó torzulásait és hatást a délszlávközi és szomszédsági kapcsolatokra.

Az örmény biblia és vallásgyakorlat másfél évezrede

"Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet..." - kezdődik a Szentírás, amelyet örményül "Asztvacasuncs"-nak, azaz "Isten lélegzetének" hívnak.

A ​20. század első nagyobb népirtása 1915-ben kezdődött, amikor az oszmán-törökök örmények százezreit deportálták és gyilkolták meg. Az első világháború után kiderült, az áldozatok száma megközelítette a másfélmillió főt. „A sivatagban élhetnek, de másutt sehol” – jegyezte meg Talat pasa – az örmény népirtás első számú kitervelője az örményekkel kapcsolatos elképzelését. Ez a mondat foglalja össze talán leginkább a korabeli oszmán politikai elit cinikus és embertelen gondolatmenetét, melyet később európai körülmények között egy másik politikai ideológia is végrehajt, s amely holokauszt néven mindannyiunk történelmévé válik.

A könyv Belga-Németalföld történetét vázolja fel a burgundiak hatalomátvételétől (tehát a 1415. század fordulójától) 1830-ig. Hogy miért nem tovább, annak alapvetően két oka van: egyfelől azért, mert a belga alkotmányos rendszer létrejöttéről és működésének első két évtizedéről és Belgium 1920. századi történetéről az utóbbi évtizedekben minőségi összefoglalások jelentek meg magyar nyelven, másfelől pedig azért, mert a szerző kizárólag az újkori történelem századainak vonatkozásában érzi magát eléggé kompetensnek ahhoz, hogy efféle szintézissel kísérletezzék.

 Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete

A könyv a Bibliotheca Corvina sorsát követi úgy, hogy bemutatja, hogy az miként alakult küldetéssé és vált végzetté ebben a történetben.

...a Dohányozás meg-töretése az Isten beszédének Pörölye által, hét Prédikációkban foglalva... (Tiszalök, 1712–1713)

A kézirat több tudomány (teológia, folklorisztika, szociológia, művelődéstörténet, kritikai kultúrakutatás) érdeklődésére tarthat számot, jelentős forrás az életmód, mentalitás, a néphit, népszokások, a szóbeliség és írásbeliség vizsgálatához, a 17–18. századi nyelv és retorika vagy a test különböző felfogásai, test és hatalom viszonya iránt érdeklődő kutatásokhoz is.

Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben

A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő felekezetű népességének hiedelmeit mutatja be, hanem az értelmiségi gondolkodásra is fényt vet, jelzi, hogy milyen mélyen tudtak behatolni lelkészek a népi képzeletvilágba, és azt is láttatja, hogy külföldi tanulmányaik után milyen olykor ellenséges közegbe kerültek Fogaras vidékén.